Vége a 990 forintos csomagok korszakának: kemény igazságot mondtak ki a szakértők az online rendelésekről

A Portfolio Retail Day 2026 negyedik szekciója a kiskereskedelmi szektor egyik legégetőbb kérdését járta körül: hogyan lehet egyszerre gyorsnak, kényelmesnek, költséghatékonynak és fenntarthatónak maradni egy olyan piacon, ahol a fogyasztói elvárások gyorsabban változnak, mint valaha. A moderátor Nagy-Józsa Dorka, a Y2Y CEO-ja volt.

A kerekasztal-beszélgetés egy közönségkérdéssel indult: a közönség szerint a gyorsaság, a költséghatékonyság és a megbízhatóság közül melyik a legfontosabb elvárás? A válasz elsöprő volt: 66%-ot kapott a közönségtől a megbízhatóság, míg a második helyen, 20%-os részaránnyal a gyorsaság volt a befutó, és csak a köznség 14%-a tartotta a legfontosabbnak az árazást. Árvai Csaba, a Boxy Logisztikai Zrt. ügyvezető igazgatója szerint ez nem meglepő:

A megbízhatóság hatalmas érték a karácsonyi pörgésben és pangó januárban is.

Árvai úgy látja, a gyorsaság és az árverseny fontos, de a stabil teljesítés az, ami hosszú távon megtartja az ügyfeleket.

A panel hamar rátért a villámgyors kiszállítás kérdésére. Árvai szerint az egyórás kézbesítés nem valós igény, és fenntarthatatlan is. Magyarországon szerinte azért alakult ki a másnapi kiszállítás elvárása, mert kis ország vagyunk, de ez nem általános:

Németországban a 2–4 nap teljesen rendben van.

A gyorsaság ráadásul nem garancia a sikerre: szombati kézbesítéseknél előfordul, hogy a címzettek 40%-a végül nem veszi át a csomagot.

A fenntarthatóság kapcsán Árvai Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a logisztikai infrastruktúrát nem érdemes minden szereplőnek külön fenntartania. A méretgazdaságosság szerinte kulcs: egy nagy kamion, amely több száz megbízó csomagját viszi, sokkal fenntarthatóbb, mint sok kis futárkocsi. A 990 forintos, távol-keleti apróságok korszakát pedig közelgő végének látja: a szabályozás, a szállítmányozási realitások és a fogyasztói tudatosság együtt fogják kiszorítani.

A magyar e-kereskedelem exportképessége is szóba került. Csaba szerint a hazai webshopoknak sokkal bátrabban kellene kilépniük a régiós piacokra:

Tessék menni Európába, a feltételek adottak, a nyelvi akadályok eltűntek, a logisztika megoldható.

A környező országok kereskedői — csehek, lengyelek, románok — eleve nemzetközi szemlélettel indítanak webshopot, és ez meglátszik a piaci pozíciójukon.

A last mile költségei kapcsán Nagy Szilvia, a DHL Express Magyarország E-commerce és marketing vezetője emlékeztetett: a teljes logisztikai költség akár 50%-a is a kézbesítés utolsó szakaszában keletkezik. A futár az egyetlen ember, akivel a vevő találkozik, ezért a szolgáltatás minősége kritikus. A megoldás szerinte a kényelmi opciók bővítése: csomagautomaták, csomagpontok, rugalmas átirányítás. A drónos kiszállításról viszont megoszlottak a vélemények: Kardos Péter szerint „a szabályzók és a személyiségi jogi kérdések miatt ez a világ nem fogja megengedni”, így nem lát benne reális jövőt.

A csomagautomaták viszont egyértelműen terjednek. A panelisták szerint a következő nagy kérdés az lesz, hogy a szolgáltatók külön-külön építik-e tovább a saját hálózataikat, vagy elindul a konszolidáció, és megjelenik a „közös automata” modell. A költséghatékonyság logikája ez utóbbit valószínűsíti.

A készletezési stratégiák kapcsán Árvai Csaba a Fukusima utáni Toyota-leállást hozta példának: a túlzottan optimalizált, készlet nélküli modellek sérülékenyek. A hazai ellátási láncokban szerinte igenis van helye az előretolt készleteknek. A jó webkereskedő pedig az, aki minimalizálja a távolságot a gyártó és saját maga között, és nem a 18. szereplő a láncban.

Kardos Péter, az SSI Schäfer Systems International Kft. ügyvezető igazgatója a technológiai oldalról mutatta be a kihívásokat: meglátása szerint a raktárak decentralizálódnak, a rendszereket rugalmasan, modulárisan kell tervezni, mert a jövőbeli volumenek kiszámíthatatlanok lesznek.

Kardos Péter, az SSI Schäfer Systems International Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio Retail Day 2026 konferencián.

A fenntarthatóság már a beruházásoknál is szempont: napenergia, visszatápláló rendszerek, energiahatékony megoldások - sorolta Kardos. Kiemelte, az AI-t több egyre területen használják: marketingben, adatelemzésben, layout-tervezésben, sőt a szerviztevékenységben is.

Kamerákat szerelünk a gépeinkre, és az AI prognosztizálja a meghibásodásokat,  így tudunk 98–99%-os üzemkészséget biztosítani

– mondta Kardos. A kiszállítás jövőjével kapcsolatban az SSI Schäfer Systems International Kft. ügyvezető igazgatója pedig hozzátette, 

én abszolút nem hiszek a drónos kiszállításban, sem rövid, sem hosszabb távon. A szabályzók, a személyiségi jogi kérdések olyan ajtókat nyitnának ki, amit ez a világ nem fog elfogadni.

A beszélgetés végén a moderátor arra kérdezett rá, mire fókuszáljon az, aki ma logisztikával foglalkozik. A válaszok egy irányba mutattak: megbízhatóság, tudatos döntéshozatal, partnerség és adatvezérelt működés. Árvai Csaba így foglalta össze:

A megbízhatóságot kérjétek rajtunk számon, abból sosem elég.

Kardos Péter szerint a tudatosság és az adatok helyes gyűjtése a jövő alapja. Nagy Szilvia pedig a partnerséget emelte ki: a kereskedők és a logisztikai szolgáltatók csak együtt tudnak gyorsabbá, költséghatékonyabbá és fenntarthatóbbá válni. A panel üzenete világos: a retail logisztika jövője nem a vak gyorsaságban, hanem a megbízható, rugalmas és tudatos működésben van, még akkor is, ha a fogyasztói elvárások néha mást sugallnak.

Képek: Mónus Márton, Portfolio