A 2025-ös Global Peace Index szerint 2024-ben globálisan közel 20 ezermilliárd dollárnyi gazdasági kárt okozott az erőszak.
Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése súlyos kritikát fogalmaz meg a magyar üzleti környezetről, kiemelve a szabályozói kiszámíthatatlanságot, a diszkriminatív gazdaságpolitikát és az innovációs bázis gyengeségét, ami hosszú távon veszélyezteti az ország növekedési kilátásait.
A brüsszeli elemzés szerint a magyar gazdasági környezet jelentősen torzult az elmúlt években. A vállalkozásokra kivetett szektorális különadók, a váratlanul bevezetett árszabályozások és a piaci belépési korlátok komoly akadályt jelentenek az új beruházások és az innováció számára.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2024-es felmérésére hivatkozva a jelentés kiemeli: "emellett az energiaárak és a munkaerőhiány mellett a 'jövő bizonytalansága' a leggyakrabban említett gátja a fejlesztési döntéseknek."
A Bizottság konkrét példákat is felsorol a piactorzító intézkedésekre: egyes szektorokat célzó adók (cementgyártás, biztosítások, gyógyszeripar), piacra lépési korlátozások (különösen a 400 négyzetméternél nagyobb boltok esetében), valamint az árszabályozás (agrártermékek) alkalmazása. A dokumentum emlékeztet a 2024. szeptemberi uniós bírósági ítéletre is, amely a Spar ügyében kimondta, hogy az élelmiszerek árplafonja mellett bevezetett készlettartási előírások uniós jogba ütköztek - közölte a Portfolio.
A jelentés rámutat, hogy a piaci torzulás nemcsak szabályozási, hanem tulajdonosi szinten is megjelenik. Az állami és "kormánybarát" tulajdonosi körök térnyerése a bankszektorban, a közműveknél és a médiában tovább gyengíti a verseny dinamikáját. Kockázatként értékelik a magas vállalatfelszámolási számot is: az alacsony üzletindítási és túlélési arány, valamint a háromszorosára nőtt csődeljárási gyakoriság 2024-ben az EU-ban is kiugró volt.
A magyar gazdaság kettős szerkezete az innovációs ökoszisztémában is tükröződik: "az innovációs teljesítmény döntően néhány nagy, elsősorban külföldi gyártóvállalathoz kötődik, miközben a hazai kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége nem folytat innovációs tevékenységet, és sokan nem is érzik szükségét ennek."
A kutatás-fejlesztési kiadások terén is jelentős az elmaradás: a GDP-arányos K+F kiadások 2023-ban 1,38%-on álltak, szemben az uniós 2,24%-os átlaggal. Különösen aggasztó az állami R&D ráfordítás 0,37%-os szintje, ami nemcsak az EU-átlagtól (0,7%), hanem a régió többi országától is elmarad (Csehország: 0,63%; Szlovénia: 0,64%).
A brüsszeli elemzés szerint az alulfinanszírozottság a tudományos teljesítményt is visszaveti. A magyarországi tudósok publikációinak mindössze 5,9%-a tartozik a világ leggyakrabban hivatkozott, legmagasabb presztízsű 10%-ába, míg az uniós átlag 9,6%. A jelentés az instabil intézményi hátteret is problémának tartja: a kutatóintézeti átszervezések, a megbízható teljesítményértékelés hiánya és az alacsony bérek miatt a kutatói pálya nem vonzó.
A dokumentum kitér a HUN-REN 2024-es belső értékelésére is, amelynek sem módszertanát, sem konkrét eredményeit nem hozták nyilvánosságra. Az átláthatóság hiánya gyengíti a kutatásba vetett bizalmat és nehezíti a tervezhetőséget, ami versenyképességi hátrányt okoz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelentés kiemeli, hogy "a legnagyobb vállalatok közül is csak egyetlen magyar cég szerepel az EU top 800 kutatásra költő vállalata között." Bár a magyar állam GDP-arányosan az egyik legnagyobb összeget fordítja a cégek K+F tevékenységének támogatására az EU-ban, a valódi innováció jelei, például az új szabadalmak száma csökken. Magyarországon 1,1 szabadalom jut minden ezer milliárd forintnyi gazdasági teljesítményre, míg az EU-átlag ennek több mint háromszorosa (3,2).
A digitális infrastruktúra területén kedvezőbb a helyzet: az optikai szálas lefedettség 76,2%, az 5G-hálózat 83,7%. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia bevezetése (7,4%) elmarad az uniós átlagtól (13,9%), és a kkv-k digitális intenzitása is alacsonyabb az EU-átlagnál.
Az innovációs tőke másik nagy korlátja az emberi erőforrás hiánya. A 25–34 évesek közül csupán 32,3% rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a természettudományi, műszaki területen végzett diplomások aránya mindössze 8,4 ezrelék (EU: 17,6). A lakosság mindössze harmada érzi úgy, hogy képes lenne vállalkozást indítani.
A Bizottság megállapítja, hogy nincs átfogó nemzeti stratégia a vállalkozói készségek oktatására, az ilyen képzés pedig szinte kizárólag pénzügyi ismeretekre korlátozódik az iskolai tantervekben. A vállalati innovációt célzó támogatások értékelése és nyomon követése szintén hiányzik, annak ellenére, hogy a Bizottság ezt már 2016-ban javasolta.
A jelentés végkövetkeztetése szerint a vállalkozásbarát környezethez nem elegendő a digitális infrastruktúra és az állami ösztönzők. Kiszámítható jogszabályi háttér, széles társadalmi tudásbázis, nyílt piac és politikai beavatkozástól mentes intézményrendszer nélkül a magyar gazdaság hosszú távon nem lesz képes fenntartható növekedést elérni.
Kiderült, óriási összeget utalhat az oroszoknak a Mol: ennyibe kerülhetett a szerbiai nagybevásárlás
Piaci értesülések szerint a Mol jóval magasabb árat fizethet a NIS-ért, mint amit korábban a szerb elnök említett.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







