Óriási bajban a magyar költségvetés: drasztikus lépésre készülnek

Az NGM és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy jelentősen növelik a jövő évi devizakibocsátási tervet.

Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a devizafinanszírozásban a diverzifikációra törekednek, és az aktuális piaci helyzet függvényében döntenek majd a konkrét lépésekről. Mint kiderült, pénzforgalmi hiány emelkedése három fő okra vezethető vissza:

• az uniós helyreállítási alap forrásainak részleges elmaradására,
• a vártnál rosszabb makrogazdasági pályára,
• valamint a már bejelentett kormányzati intézkedésekre, mint például az anyák szja-mentességének kiterjesztése.

Ezek együttesen indokolják a 651 milliárd forintos növekedést.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a gyakorlatban ez az jelenti, hogy az ÁKK-nak több forrást, az új terv szerint a korábbiakhoz képest érdemben több devizaforrást kell bevonnia annak érdekében, hogy a növekvő pénzforgalmi hiányt finanszírozni tudja. Az, hogy ez pontosan milyen típusú forrásbevonás lesz, még nem lehet tudni.

Jellemzően két út lehetséges. Az egyik, hogy a piacról von be forrást az ÁKK, mégpedig újabb devizakötvények nyilvános értékesítésével. A másik lehetőség, hogy valamely partnerén keresztül közvetlenül vesz fel devizahitelt. A lényege mindkettőnek ugyanaz: hitelből növeli a költségvetés mozgásterét a folyó kiadások (pontosabban a költségvetési hiány) finanszírozására. Mindez pedig az államadósságráta korábbiakhoz képesti növekedésével is együtt jár

- mondta a szakember. Hozzátette, hogy ez óriási meglepetést aligha jelent. A magyar gazdaság a várakozásokhoz képest gyengébben teljesít, ami természetesen nyomás alá helyezi a költségvetést is. Az elmaradó bevételek vélhetően a vártnál nagyobb lyukat ütöttek a költségvetésen.

Az uniós források kapcsán pedig az elemzői közösség már a 2025-ös, de ugyanúgy a 2026-os költségvetési terv kapcsán is jelezte, hogy az uniós források akadozását figyelembe véve ez komoly finanszírozási kockázatot jelent. Úgy tűnik, hogy most látta elérkezettnek az időt az NGM és az ÁKK, hogy az ebből fakadó kockázatokat többlet piaci forrás bevonásával kezelje. Illetve, amikor magát a 2025-ös költségvetést tervezték, még nem volt szó az év második felében érkező költségvetési intézkedésekről, amelyek szintén növelik a forráshiányt.

- fogalmazott. Az elemző szerint azonban aggodalomra nincs ok, hiszen alapvetően továbbra is élénk a kereslet a magyar államkötvények iránt, vagyis a piacról történő forrásbevonás nem okoz semmiféle problémát. Kiemelte, hogy a költségvetési hiányt – legyen az bármekkora is – addig tekinthetjük fenntarthatónak, amíg a piac hajlandó azt finanszírozni. 

Az ING Bank előrejelzési a maastrichti – tehát nem a pénzforgalmi, hanem az eredményszemléletű – hiány esetében 4,7 százalék. Tehát nagyjából a GDP 1 százalékának megfelelő kockázatot azonosítottunk. Az NGM friss bejelentése szerint a hivatalos hiányszám immáron 4,1 százalék és nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ha tovább romlik a gazdasági összkép, akkor az év hátralévő részében lesz még hasonló hiánycélt módosító bejelentés

- jegyezte meg Virovácz.

Trippon Mariann, a CIB elemzője szerint egyelőre még nem lehet megmondani, hogy mikor, milyen devizában bocsátanak ki kötvényt, vagy esetleg hitelfelvételre kerül sor, ugyanis ez még jelenleg egyáltalán nem ismert. Ugyannakor, úgy vélte, nem jelent igazából meglepetést, a piac eddig is a tervezettnél magasabb hiánnyal kalkulált.

Az EU-források hiánya, a vártnál érdemben rosszabb növekedés mellett a kormány már korábban bejelentett intézkedései is emelik a költségvetési hiányt. Jelenleg a kormány 4,1%-os hiánnyal számol, ami már reálisabb, mint a korábbi cél, de a mi előrejelzésünk ennél valamivel magasabb, 4,3-4,5% közötti éves hiányt vár idénre

- emelte ki az elemző, hozzátéve: nem jelez extra bajt a költségvetésben, az eddig is elég labilis lábakon állt, a bejelentés annyit jelent, hogy a magasabb pénzforgalmi hiányhoz igazították a finanszírozási tervet.

Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint érdekesség, hogy a mostani lépés oka még a költségvetés előző, tavalyi módosítása, miközben már zajlik a makropálya újabb felülvizsgálata, ami tovább rontja majd a növekedési előrejelzést. Vagyis nem biztos, hogy ez az utolsó módosítás a finanszírozási tervekben idén.

A gyakorlatban az államnak 651 milliárd forinttal több pénzre van szüksége, mint eddig gondolta. Ezt a lyukat extra devizakibocsátással tömik be. A devizapiac likvid, olcsó, gyorsan nagy összeget be lehet vonni, ez az előnye, cserében a magasabb devizaarány árfolyamkockázatot hordoz, a forint esetleges gyengülésével magasabb lesz az adósság. Ráadásul az utóbbi években hangoztatott 30%-os benchmark is sérül (a kormány szerint átmenetileg). Igazából nincs „extra baj” a büdzsében azon felül, amit eddig tudtunk. A probléma az, hogy a kormány láthatóan ütemkésésben van, most követte le a növekedési prognózis 2,5%-ra rontását, miközben a realitás ma már 0,5-1%

- fogalmazott.