Hatalmas gond van a magyar költségvetéssel: újabb drasztikus lépésre szánta el magát a kormány

Az NGM és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy jelentősen növelik a jövő évi devizakibocsátási tervet. Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a devizafinanszírozásban a diverzifikációra törekednek, és az aktuális piaci helyzet függvényében döntenek majd a konkrét lépésekről.

A pénzforgalmi hiány emelkedése három fő okra vezethető vissza: az uniós helyreállítási alap forrásainak részleges elmaradására, a vártnál rosszabb makrogazdasági pályára, valamint a már bejelentett kormányzati intézkedésekre, mint például az anyák szja-mentességének kiterjesztése. Ezek együttesen indokolják a 651 milliárd forintos növekedést.

Kisgergely Kornél államtitkár kiemelte, hogy az eredményszemléletű hiánycélt már korábban 4,1%-ra emelték, és az RRF-források elmaradása nem tartozik bele ebbe a mutatóba. A kormány arra számít, hogy az eredetileg tervezett mintegy 630 milliárd forintnyi uniós forrás fele fog beérkezni.

A forint intézményi piacon az eddigi gyakorlatnak megfelelően folytatódik a kibocsátás, az aukciós naptár változatlan marad. A kedvező időarányos teljesülés miatt a forint intézményi terv 2370 milliárd forintról 2026 milliárdra csökken, miközben a deviza kibocsátási terv 1685 milliárd forintra emelkedik.

Az ÁKK vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az extra devizakibocsátással egy likviditási puffert építenek fel, amit az év második felében fokozatosan leépítenek, ha a piaci körülmények engedik. A lakossági piaci kibocsátási terv változatlanul nettó 915 milliárd forint lesz.

Az év első öt hónapjában minden részpiacon erős időarányos teljesítést látni: a nettó forint intézményi finanszírozás 92%-on áll, a deviza finanszírozás már 127%-on teljesült, míg a lakossági finanszírozás 42%-ban valósult meg. Ezzel a teljes nettó finanszírozás az eredeti tervhez képest 88%-ban teljesült.

A tervezett pénzforgalmi hiány 2025-re 4774 milliárd forint lesz, a nettó kibocsátás pedig a tervezett 4,7%-ról 5,3%-ra emelkedik. A bruttó 3,2 milliárd eurós, nettó 2,2 milliárd eurós extra devizakibocsátás következtében a devizaadósság aránya átmenetileg 30,2%-ra emelkedik, majd 2026-ban 30,1%-ra csökken.

Az ÁKK célja továbbra is a minél diverzifikáltabb adósságszerkezet kialakítása, amely három pillérre épül: a hazai intézményi piacra (jelenleg kb. 50%), a devizafinanszírozásra (kb. 30%) és a lakossági piacra (kb. 20%).