Baklövés volt mindent az autó- és akkugyárakra feltenni? Óriási összeomlás szélén táncolhat Magyarország

Magyarország kormánya határozott lépéseket tesz az akkumulátoripar fejlesztése érdekében, annak ellenére, hogy a lakosság részéről ellenállás tapasztalható. A 2024-es adatok szerint a tervezett akkumulátoripari beruházások összértéke eléri a 8000 milliárd forintot, és már 2023-ban is a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártójává vált az ország - írja a Telex.

Ez a stratégia nem egyedülálló a világban. Szingapúr például 14 milliárd dollárt (körülbelül 5000 milliárd forintot) fordít kikötőjének fejlesztésére, amely már most is globális jelentőségű. Az Egyesült Államokban számos város igyekszik meglévő Amazon-raktárait vagy szupermarket-elosztóközpontjait további beruházásokra ösztönözni.

Rövid távon az ilyen stratégiák előnyösek lehetnek, hiszen dinamikusan fejlődő iparágakról van szó, amelyek munkahelyeket teremtenek. Ha az adott ország vagy város költséghatékonyan tud termelni, az a világgazdaság számára is előnyös lehet. A politikusok érthető módon ezeket a rövid távú előnyöket hangsúlyozzák.

A hosszú távú hatások azonban jóval kevésbé egyértelműek. Az iparági koncentráció növekedése két jelentős kockázatot hordoz: egyrészt a jelenleg virágzó iparág később hanyatlásnak indulhat, magával rántva a teljes gazdaságot, másrészt az egyoldalú gazdaságszerkezetből hiányozhatnak az iparágak közötti értékteremtő szinergiák.

Egy új kutatás az angol városok iparági koncentrációjának hosszú távú hatásait vizsgálta kétszáz évre visszamenőleg. A tanulmány fő megállapítása szerint a nagy iparági koncentrációjú városok idővel elszegényedtek. Az 1881-ben az átlagosnál 50 százalékkal erősebb iparági koncentrációjú városok 2020-ra 10 százalékkal szegényebbé váltak.

Ez a negatív összefüggés akkor is fennáll, ha hasonló adottságú városokat hasonlítanak össze, vagy ha olyan városokat vetnek össze, amelyek iparágai országos szinten hasonló fejlődési pályát jártak be. Ez azt jelzi, hogy az egyoldalú gazdaságszerkezetű városok elszegényedése nemcsak az iparágaik hanyatlásából ered, hanem az iparágak közötti szinergiák hiányából is.

A Defacto szerint ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy nagy körültekintésre van szükség az iparpolitika megtervezésekor. Ha nem sikerül megőrizni a gazdaság iparszerkezetének sokszínűségét, hosszú távon jelentős károkkal nézhetünk szembe.