Közeleg a választás, beindult az állami pénzszórás: folyton elvéti fontos céljait a kormány

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a kormány költségvetési tervei egyre kevésbé tűnnek reálisnak. Bár a jövő évi költségvetést nemrég fogadták el, a gazdasági elemzők már várják a frissített makrogazdasági prognózist, mivel a jelenlegi 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzés 2025-re túlzottan optimistának tűnik.

A legtöbb elemző mindössze 1% körüli növekedést tart reálisnak az idei évre, míg a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentésében csupán 0,8%-os GDP-bővülést prognosztizált. A gyengébb gazdasági teljesítmény két jelentős következménnyel jár: egyrészt az idei költségvetési hiány a vártnál is nagyobb lehet, másrészt a már elfogadott 2026-os költségvetés alapjai is meggyengülnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium már most is 4,1%-os hiányvárakozásról beszél az eredetileg tervezett 3,7% helyett, de egyes számítások szerint akár 4,8%-ra is emelkedhet az idei deficit. A lassuló gazdasági növekedés miatt a kormány várhatóan minden eszközt bevet majd a gazdaság élénkítésére, különösen olyan intézkedésekkel, amelyeket a lakosság közvetlenül is érzékel.

Figyelemreméltó fejlemény, hogy az NGM bejelentése szerint a jövő évi költségvetésben a Védelmi tartalékot átnevezik Gazdaságfejlesztési keretté, és ezen keresztül többletkiadásokat terveznek 2026-ban. A minisztérium nyíltan elismerte, hogy "a gazdaság fejlesztése érdekében kihasználja az így keletkező mozgásteret", bár hozzátették, hogy továbbra is elkötelezettek az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett.

A közelgő 2026-os parlamenti választások fényében a fiskális lazítás politikai szempontból is érthető, különösen mivel a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok hátrányban vannak a legnagyobb ellenzéki erővel szemben. A kormány már most is számos olyan intézkedést hozott, amelyek javítják a lakosság jólétét, de terhelik a költségvetést.

Ezek között szerepel az anyák szja-mentessége, a gyes és csed szja-mentessége, a nyugdíjasoknak tervezett élelmiszerutalvány, az új kormánytisztviselői béremelések, a kkv-knak szóló beruházásélénkítő támogatások bővítése és a 3%-os kedvezményes lakáshitel. Emellett vannak olyan intézkedések is, amelyek nem közvetlenül az államkasszát terhelik, mint az árrésstopok vagy az önkéntes árcsökkentések.

A szakértők szerint a választási osztogatás már elkezdődött, és a fiskális fegyelem ismét alulmaradt a növekedés támogatásával szemben. A megnövekedett finanszírozási igényt a kormány legutóbb extra devizakötvény-kibocsátással fedezte.

Az elemzői előrejelzések egyre borúlátóbbak a költségvetési kilátásokat illetően. A Raiffeisen Bank 2025-re 5,5%-os, 2026-ra 4,7%-os GDP-arányos deficitet vár, míg az ING Bank 2025-re 4,6%-os hiányt prognosztizál. Az MNB is 4,1-4,4%-os deficitet tart reálisnak 2025-re a hivatalos 3,7%-os céllal szemben.

Az OTP elemzői elismerik, hogy a kormány a korábbi 7-8%-os hiányt 2024-ben 4,9%-ra csökkentette, ami régiós összehasonlításban már átlagosnak számít. Ugyanakkor idén szerintük is 4,8% körül alakulhat a deficit, és változatlan gazdaságpolitika esetén 2026-ra akár 5,2%-os hiánnyal is számolnak.

Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új túlzott deficit eljárás szabályai miatt kisebb a nyomás a kormányon a költségvetés kiigazítására. A fő korlátot a csökkenő adósságráta elvárás jelenti, bár a jegybank szakértői szerint idén emelkedni fog az államadósság a GDP arányában.

Összességében a szakértők arra számítanak, hogy a következő hónapokban további, a fiskális fegyelem lazulását jelző bejelentések várhatók, amennyiben a nemzetközi környezet és a piaci finanszírozás ezt lehetővé teszi. Ez a stratégia azonban kockázatos: a magas adósságszolgálati költségek elszívják a forrásokat más célok elől, és kedvezőtlen nemzetközi helyzetben a finanszírozási csatornák beszűkülhetnek.