Brutálisan rontották Magyarország gazdasági kilátásait: ebből nehéz lesz kimászni, közel a recesszió?

Az Erste Bank friss előrejelzésében mindössze 0,5%-os GDP-növekedést prognosztizál Magyarország számára 2025-re a korábbi 0,8% helyett. Ezzel hazánk a kelet-közép-európai régió leggyengébb teljesítményét nyújthatja, messze elmaradva a nyolc vizsgált ország 2,2%-os átlagos bővülésétől.

A pénzintézet elemzői szerint bár a technikai recessziót sikerült elkerülni a második negyedéves bővüléssel, az idei gazdasági teljesítmény továbbra is gyenge marad, és

a növekedés "stagnálhat, közel lehet a nulla százalékhoz".

A régióban egyedül Szlovákia 0,7%-os várható bővülése közelíti meg a magyar adatot, míg a többi országban bőven 1% feletti ütemet prognosztizálnak.

Lengyelország 3,2%-os előrejelzéssel a régió növekedési bajnoka lehet, míg a cseh gazdaság esetében a 2%-os prognózisban is inkább felfelé mutató kockázatokat látnak az elemzők. Románia és Szlovákia esetében szintén rontott korábbi előrejelzésén a bank, Szerbia kapcsán pedig az év első felének kellemetlen meglepetését emelték ki.

A 2026-os kilátások valamivel kedvezőbbek Magyarország számára, a gazdaság 2,3%-ra gyorsulhat, de ez még mindig elmarad a régió 2,6%-os átlagától. Az amerikai vámterhek miatt átlagosan 0,5 százalékponttal vágták vissza a 2026-os növekedési kilátásokat a régióban.

Az infláció tekintetében sem kedvező a helyzet: a 4,7%-os várható magyar áremelkedési ütem a román mögött a második legmagasabb lehet idén, és 2025-ben is 4,1%-os inflációt prognosztizálnak, ami szintén a második legrosszabb a régióban. A magas infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank mozgástere is korlátozott marad, 2024-ben mindössze egy 25 bázispontos kamatcsökkentéssel számolnak a jelenlegi 6,5%-ról, 2025-ben pedig 5,5%-ig csökkenhet az alapkamat, ami még mindig a legmagasabb lesz a vizsgált országok között.

A költségvetés helyzete különösen aggasztó. Az Erste szerint idén a kormány 4,1%-os tervével szemben a GDP 4,7%-a lehet a hiány, majd 2026-ban is csak 4,5%-ra sikerülhet lefaragni. Ez azt jelenti, hogy "2024-2026 között három év alatt gyakorlatilag stagnálna a magyar deficit". Bár a lengyel és román költségvetés látszólag rosszabb helyzetben van, mindkét országban érdemi törekvés látszik a hiány leszorítására, míg Magyarországon legfeljebb jelképes javulásra van kilátás.

A tartósan magas hiány következtében veszélybe kerülhet az államadósság csökkentése is. Az elemzők szerint a tavalyi 73,5% után 2024 végén 74,4%-ra emelkedhet a GDP-arányos államadósság, majd 2025-ben 73,9%-ra mérséklődhet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy továbbra is a magyar eladósodottság lenne a legmagasabb a régióban, hanem azt is, hogy megtörne a csökkenő tendencia.

Az Erste Bank elemzése éppen azokra a kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyeket a hitelminősítők és befektetők is rendszeresen hangsúlyoznak: a beragadó gazdasági növekedést, a költségvetési fegyelem hiányát és az adósságráta emelkedését. Ezek a szempontok várhatóan az őszi hitelminősítői felülvizsgálatokon is megjelennek majd.