Tisztul a kép, válaszút előtt az MNB: a kamatvágást is beáldozzák, csak maradjon bivalyerős a forint?

Pénzcentrum: Az utóbbi időben hónapok óta nem látott csúcson járt a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest is. Mit látni, mitől ilyen erős a forint?

Kiss Péter: Több szereplő együttes ténykedése húzódik meg a forint erősödése mögött. A legfontosabb természetesen maga az MNB. Tavasszal, az elnökváltás idején a piacokon vártak valamilyen mértékű lazítást az új MNB-vezetéstől. Mivel ez nem következett be, kiárazódott a lazítás forgatókönyve.

A szigor azóta is következetes, és ezzel az MNB látványosan kilóg a nemzetközi kamatkörnyezetből, és a régió jegybanki kamatdöntései közül: a lengyel és a cseh jegybank is kamatot csökkentett idén, nem is keveset.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kifogy a szufla a forintból, ismét 400 felett lehet az euró: jövőre tényleg berobbanhat a magyar gazdaság?

Az év hátralévő részében az elmúlt hónapok erősebb teljesítménye után gyengülő pályára állhat a forint, így 2025-től 400 feletti euróárfolyammal búcsúzhat a hazai fizetőeszköz.

Az EKB júniusig változtatott lefelé, szeptemberben pedig az amerikai a Fed is újra elkezdte csökkenteni a kamatot, és a kilátások az év további részében még két vágást jeleznek előre, és 2026-ban is valószínűsíthető még kettő-három csökkentés az Egyesült Államokban.

Összességében egy erőteljes kamatcsökkentési környezet rajzolódik ki, amiből a szigorával kiemelkedik az MNB, ez ad erőt a forintnak. Az év eleji inflációs megugrás ellenére magas a reálkamat, de a magyar kamatvágási várakozások idénre kiárazódtak a piacon. A kedvező befektetői szentiment hatására újra felfutott a carry trade. Ebben a fejlődő piaci devizák – főleg a magas reálkamat és a magas nominális kamatszint miatt – kiemelt szerepet játszanak, és a forint is egyre inkább a befektetők kedvencévé vált.

Gyakran hallani külföldi elemzőktől és piaci szereplőktől, hogy a forintot kifejezetten alkalmasnak tartják carry trade-re, amíg nincs jelentősebb turbulencia vagy változás a hazai monetáris politikában. Fontos háttértényező az energiaárak alacsony szintje is, ami segít fenntartani a pozitív külkereskedelmi mérleget és a folyó fizetési mérleget – ez szintén támogatja a forintot.

Emellett egyre több külföldi elemzésben jelenik meg az a narratíva, hogy nő az esélye egy kormányváltásnak Magyarországon, ami ezen befektetők szerint javíthatná a nemzetközi kapcsolatokat, és megnyithatná az eddig blokkolt EU-s forrásokat. Ez mind olyan tényező, amely a forint erősödésének irányába mutat.

Viszont választási szezonban szinte egyik országban sem szokták olyan szigorúan venni a költségvetéssel, államadóssággal kapcsolatos célokat a regnáló politikusok. Ezt nem árazza a piac?

Valóban, de ez szerintem még annyira nem látványos Magyarországon. Az is érdekes, hogy a hitelminősítők mit mondanak. Nemrég Romániában eléggé rezgett a léc, ahol pont egy költségvetési fellazulás volt, de Magyarországon ez a folyamat annyira még biztosan nem látszik, hogy árazható legyen a nemzetközi piacokon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Zsiday Viktor: veszélyesen emelkedik az államadósság, ebből jöhet a következő nagy válság

A Portfolio Property Investment Forum 2025 nyitó makropanelje időszerű kérdéseket vetett fel a hazai ingatlanpiac jövőjéről:

Jó példa erre az Otthon Start program, ami igazán csak a bevezetés után egy évvel lesz befolyással a költségvetésre, addig pedig akár csökkenhetnek is a kamatok, azaz kevesebb különbözetet kellhet fedeznie támogatásként az államnak.

Természetesen, ha a későbbiekben újabb, a gazdaság - és a költségvetés - szempontjából látványosabb intézkedések születnek, azok hatásait megláthatjuk az árfolyamokon is. A választási esélylatolgatás már megjelent a befektetői gondolkodásban, de igazán majd csak 3-4 hónappal a választások előtt kezdik ezt majd árazni. Egy külföldi kolléga frappáns megjegyzése szerint ez a narratíva inkább a nyári uborkaszezonban erősödött fel, amikor nemigen találtak az elemzők más magyarázatot a forint erősödésére – de véleményem szerint ez még meglehetősen korai értelmezés.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Fotó: Stiller Ákos

Miután a Fed is belevágott a kamatcsökkentési ciklusba, kikerülhet abból a satuhelyzetből az MNB, amiben eddig volt? Lenne tér Magyarországon is a kamatvágásra?

Szerintem igen, a Fed lépése mindenképpen növeli a mozgásteret. A kérdés az, hogy mikor szeretne ezzel élni a Magyar Nemzeti Bank. Ha az inflációs pályát nézzük, nekünk az Amundinál az a várakozásunk, hogy év végére le fog jönni a 4 százalék alá a mutató, és 2026 elején a bázishatások miatt ez akár még alacsonyabb is lehet.

A hosszú távú időhorizontban lenne tér a lazításra, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az árrésstop intézkedések az elemzői számítások szerint nagyjából 1,5 százalékot vesznek le az inflációból, hogyha azt még hozzáadjuk a mostani kilátásokhoz, akkor már nem olyan fényes a helyzet.

De ha ezt félretesszük, és csak azt nézzük, hogy lenne tér a lazításra a nemzetközi kamatszintek miatt, akkor bejön az az aspektus is a képbe, hogy miért akarhat kamatot vágni az MNB, vagy lenne-e ennek értelme egyáltalán, hiszen az effektív kamatszintre más tényezők is hatnak.

Az Otthon Startnál 3 százalékos vagy az alatti a kamat és a kkv-k és egyéb vállalkozások is meg vannak támogatva különféle hitelekkel. Egy ilyen környezetben nem sokat számít, hogy 6,5 vagy 6 százalék a jegybanki alapkamat, szépen fogalmazva nem hatékony a transzmissziós csatorna.  

Ugyanakkor a lazítás gyengíthetné a forintot, és szerintem az MNB inkább a forint stabilitását tartja most szem előtt, ha kamatcsökkentésben egyáltalán gondolkodik. A szinten tartás ezzel szemben jó erőben tartja a forintot, ami mérsékli az importált inflációt és az energiaárakat, tehát van érezhető pozitív hatása a lakosságra, a fogyasztásra, ami nem feltétlenül a jegybanknak, hanem inkább a gazdaságnak fontos.

A második negyedéves GDP-adat az elemzői konszenzust is felülmúlta. Eljöhetett a fordulat a gazdaságban?

Ha azt nézzük, mennyire hozzá van kötve a magyar gazdaság a némethez, főleg a feldolgozóiparon keresztül, és a német adatok is egyre javulnak, akkor van esély arra, hogy innentől itthon is szebb növekedési adatokat lássunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit a repülőrajtról: már Nagy Márton is minimális gazdasági növekedésről beszél

Nagy Márton az idei gazdasági növekedést mindössze 0,7 százalékra becsüli, a magyar költségvetési hiány akár a GDP 4,5 százalékára is emelkedhet.

Jó esély van arra, hogy a külső konjunktúra élénkül, és ha ez fennmarad, akkor a magyar gazdaság is tovább tud élénkülni. De azt nem lehet kijelenteni, hogy túljutottunk a nehezén. Viszont jövőre már nagyobb a növekedési várakozásunk, 3 százalék körüli.

Németországban egy gigászi gazdaságélénkítő csomagot is bejelentettek az utóbbi hónapokban.

Nekünk ezzel kapcsolatban visszafogottabb várakozásaink vannak. Az infrastruktúra fejlesztések, a védelmi költések hosszabb projektek, ezek hatása csak kismértékben fog jövőre jelentkezni. Addicionális növekedési hatása majd csak 2027-28-ban lesz érdemben. Várhatóan 2026-ban is lesz valamennyi, de marginális, a német GDP-re talán 0,2-0,3 százalék.

És ennek az áthúzódó hatása a magyar gazdaságra nem egy az egyben jelentkezik, és nem is egyszerre. Az is bonyolítja a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzést, hogy mindkét intézkedés inkább belső keresletösztönző Németországban. A németek inkább arra koncentrálnak, hogy a saját gazdaságukat, saját cégeiket fellendítsék. Ez Magyarországon főképp az autóiparban csapódhat le, ha a németeknél jobban fogynak az autók, akkor a hazai gyárak is felpöröghetnek.

Év végére elindul a debreceni BMW, és a szegedi a BYD-gyár. A beruházásoktól is élénkítő hatást vártak, ez szerinted mikor jelentkezhet a magyar gazdaságban?

Azt látni kell, hogy első körben minden bizonnyal csak alacsony kapacitással fognak ezek elindulni, teljes kapacitásra majd csak hónapok múlva állnak át. A két nagy gyár hatása inkább 2026 második félévében lehet már látható, ha minden jól alakul, vagyis lesz nyugati kereslet az itt készülő autókra.

Jönnek a hitelminősítők szokásos év végi ítéletei, mire számíthat Magyarország? Lehet kilátásban fel- vagy leminősítés?

Mi azzal számolunk, hogy nem lesz változás még azoknál a minősítőknél sem, akiknek negatív kilátásai voltak korábban Magyarország tekintetében – még ezek a minősítők is inkább kivárhatnak.

Ahogy közelítünk a választásokhoz, úgy lesz egyre inkább átpolitizált a kérdés, hogy leminősítik-e a gazdaságot, ezt pedig nem szeretik. A legvalószínűbb, hogy a negatív képet festő minősítők is megvárják a választásokat ugyanúgy, ahogy ez Románia esetében is történt, aztán a következő kormány intézkedései alapján döntenek.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Fotó: Stiller Ákos

Nemrégiben jött ki egy elemzés, amely szerint „a világ nyerésre áll Donald Trump ellen”, tehát a globális gazdaság meglepő ellenállóképességet mutat annak ellenére, hogy az elnök gazdaságpolitikai intézkedései növekvő bizonytalanságot okoznak. Neked mi erről a véleményed?

Igaz, hogy valamennyire csökkent a bizonytalanság, de azért továbbra is vannak érdekes kérdések: mi lesz a legfelsőbb bíróságnak a döntése Amerikában a vámokkal kapcsolatban, és ha visszavonják, akkor mit fog lépni Donald Trump? Ha megtiltják ezeknek a vámoknak az alkalmazását, akkor vissza kell-e fizetni a már beszedett pénzt, vagy nem? Az amerikai elnök nagy csinnadrattával bejelentette, hogy megállapodott a britekkel, Európával, a japánokkal, de aláírt dokumentumot nem láttunk, máig nem ismertek a kidolgozott részletek.

Nagy a bizonytalanság, és látszik, hogy folyamatosan alakul át a világgazdaság. Kínának csökkent az USA-ba tartó exportja, de minden más régióban, főleg Ázsiában nőtt. Kezdenek átalakulni az ellátási láncok, mindenki befelé fordul, Európa is saját magát akarja megerősíteni, Kínában is elkezdtek ilyen politikákat kidolgozni – reagálva arra, hogy az Egyesült Államok is saját iparát turbózná fel, nem kereskedni akar.

Európa abba az irányba is elmozdult, hogy minél több kereskedelmi kapcsolatot kiépítsen más régiókkal: a dél-amerikai térséggel, Afrikával, stb. Azt nem tudnám mondani, hogy a világ többi része nyerésre áll, mert Trump elég jól átverte ezeket a vámokat az országokon, érdemi ellenreakció nem érkezett. Egy-két ország van, aki ellenállt India, Kína, Brazília, de a többi fontosabb kereskedelmi partner nem, sőt még tettek ajánlatokat is, hogy befektetnek az amerikai gazdaságba, csak legyen enyhébb vámtarifa. Ebben a helyzetben inkább az USA-t látom nettó győztesnek. De még alakulnak az erőviszonyok, egyértelmű győztest nem lehet hirdetni.

A dollár gyengülése mögött is az állhat, hogy az amerikai elnök akár egy napon belül is változtatja az álláspontját?

Igen, ez a bizonytalanság nem tesz jót a dollárnak, és ez nem feltétlenül jó a világ többi részének. Európában a második negyedéves gyorsjelentéseknél jól látszódott, hogy az euró erősödése nem tett jót az európai cégeknek, főleg az exportőröknek. A fejlődő piacoknak ellenben az jót szokott tenni, hogyha gyengül a dollár, ezek felülteljesítenek, hogyha a részvénypiacokat nézzük. Visszatérve az előző felvetésre: lehet, hogy ebből a szempontból nyerésre áll például a feltörekvő piac, de gazdaságilag nem feltétlenül.

A bizonytalan időkben felértékelődnek az olyan menekülőutak is, mint az arany?

Egyértelműen, az Amundi is pozitív az arannyal kapcsolatban. Nagy a fundamentális hátszél, mint a jegybankok aranyvásárlása, erre erősítenek rá a kereskedelemi és egyéb geopolitikai kockázatok. Viszont az nagyon érdekes volt, hogy az első nagyobb dollárgyengülés után a nyáron volt egy csekély konszolidáció, erősödött a dollár, de közben nem csökkent az arany árfolyama, inkább oldalazott és most újra kitört.

Egyértelműen látszik, hogy felértékelődnek az egyéb reáleszközök, nyersanyagok, a befektetők is ebbe az irányba fordultak. Minden eszköz, ami inflációvédelmi vagy turbulenciavédelmi diverzifikációt szolgálhat, az elindult. Egyértelműen arra tesznek a világ piacai, hogy a mostani, bizonytalan és turbulens helyzet sokáig velünk fog még maradni.

Az Amundi mely piacokat tartja ígéretesnek rövid- és középtávon?

Ígéretesek az európai kis kapitalizáció részvények, amelyek tudnak a stimulusból profitálni, emellett a japán részvénypiac, azon belül is a bankszektor az, ami ígéretesnek tűnik. Amerikában a value-típusú, tehát alacsony árazottságú cégekben látunk lehetőséget.

Emellett az Amundinál további dollárgyengülésre számítunk, ilyenkor jó eszközök a fejlődő piaci, helyi devizás kötvények, mint a magyar, forintalapú kötvények. A régiós részvénypiacok közül ígéretesnek tartjuk szinte az összeset, valamint a görög piacot is.

Ezen kívül taktikailag jó lehetőségeket látunk a kínai technológiai szektorban, ami egyre inkább hozzácsatlakozik az AI-tematikához. Érdekes, hogy maga a kínai belső piac továbbra is elég nyomott, nem olyan jók a kilátások, de a technológiai szektor tud ettől függetlenedni.

Korábban többen is arról beszéltek, nagyon ígéretesek lehetnek a háborús helyreállításban érintett részvények, ha egyszer béke lesz Ukrajnában. Ezekkel mi a helyzet?

Általánosságban véve itt a régióban egyébként is jó lehetőségek vannak, és nem csak ezekben a helyreállítási tematikájú cégekben. Szerencsére több erősebb trend is támogatja a régiós vállalatokat, így nem csak ettől függ ezeknek a piacoknak jó teljesítménye.