Trump harapófogójában Magyarország: tényleg katasztrófa lenne leválni az orosz energiáról jővőre?

Amerika egyértelmű célja lett, hogy kiiktassák az orosz olaj- és földgázvásárlásokat Európa-szerte. Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kijelentette: az orosz földgáz eladásának visszaszorítása az „azonnali kalapács”, amellyel leggyorsabban lehet nyomást gyakorolni Moszkvára.

Szerinte az LNG-infrastruktúra és a vezetékes gázszállítás „nehézkes internacionális láncokat” igényel, így ezeket a csatornákat célba venni hatékonyabb lehet, mint az olajügyleteket. Wright azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok képes lehet biztosítani azt a gázt, amit Oroszországból váltanának ki, ezzel csökkentve az európai országok függőségét. 

Az EU válasza sem késett: Brüsszel hamarosan importvámokat vezethet be az orosz energiahordozókra, hogy teljesen megszüntesse függőségét az orosz olaj- és gázbehozataltól. Ursula von der Leyen bizottsági elnök Donald Trump amerikai elnök mellett jelentette be a tervezett lépést, amely minősített többséggel elfogadható, így egyetlen tagállam sem vétózhatja meg. A döntés különösen érzékenyen érintheti Magyarországot és Szlovákiát, amelyek továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak az orosz energiaforrásokra.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az ENSZ közgyűlésén tartott sajtótájékoztatón Donald Trump amerikai elnök társaságában jelentette be, hogy az EU új importvámokat tervez bevezetni az orosz energiahordozókra. A cél egyértelmű: teljesen megszüntetni az európai függőséget az orosz olaj- és gázszállításoktól, eltávolítva "az utolsó darabkákat" is az ellátási láncból.

Szlovákia fenntartásokkal tárgyal

Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte, hogy hajlandó közös nevezőre jutni Washingtonnal, de nem akar azonnali és egyoldalú korszakváltást. Fico hangsúlyozta, hogy Szlovákia logisztikai és infrastrukturális korlátokkal néz szembe: alternatív beszállítók nem állnak készen, az átállás költségei magasak.

A külügyminiszter, Juraj Blanár, rámutatott, hogy ha Szlovákia felmondana meglévő szerződéseket (néhány akár 2034-ig szólnak), akkor akár 10 milliárd eurós veszteséget is elszenvedhet. Szlovákia továbbá kiemelte, hogy nem áll rendelkezésre olyan megfizethető és fenntartható alternatíva, amely rövid idő alatt pótolni tudná az Oroszországból érkező energiahordozókat.

Magyarország, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, egyértelműen elutasította az azonnali leválást. Orbán rádióinterjúban azt mondta, hogy ha hirtelen véget vetnének az orosz energiabeszállításnak, az „gazdasági csődöt” okozna: szerinte az ország gazdasági teljesítménye akár 4 %-kal visszaesne. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy Magyarország pillanatnyilag nem képes alternatív infrastruktúrákra támaszkodni: az Adria-vezeték és más útvonalak nem képeznek elegendő pótlást. A magyar kormány azzal is érvelt, hogy az EU-n belüli szankciók esetén a korlátozások megkerülésének veszélye miatt nem lehetséges egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni.

Zelenszkij alkut ajánlott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy Ukrajna támogatná Magyarországot és Szlovákiát az energiahordozók alternatív beszerzésében, orosz olaj és gáz nélkül.

Az államfő közölte: Robert Fico szlovák miniszterelnökkel már megállapodott abban, hogy októberben közös kormányülést tartanak, ahol Kijev konkrét javaslatokat tesz majd. „Fel tudunk ajánlani és fel is fogunk ajánlani alternatív beszerzési lehetőségeket” – hangsúlyozta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Budapesttel is szívesen egyeztetne, de egyelőre nem kapott jelzést a magyar féltől.

Egyértelmű üzenet Washingtonból

Az Egyesült Államok Donald Trump vezette adminisztrációja sokkal határozottabban lép fel az orosz energiafüggőséggel szemben, mint korábban – mondta a Pénzcentrumnak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Szerinte a politikai mozgástér mostanra gyakorlatilag elfogyott, és az USA egyértelmű nyomás alá helyezte a régió országait, köztük Magyarországot is.

Az elemző kiemelte: januártól a szerb NIS nevű, orosz tulajdonú gázkereskedő céget szankciókkal fenyegetik, ami még Joe Biden elnöksége idején indult, de most véglegesnek tűnik.

Október elsejétől gyakorlatilag életbe lépnek ezek a büntetések, és nincs több haladék

– fogalmazott Pletser. Szerinte az Egyesült Államok nem titkolt szándéka, hogy a régió gázellátását LNG-n keresztül biztosítsa, és ezzel teljesen kiszorítsa az oroszokat.

Trumpék most benyomták a rakétát

– mondta az elemző, utalva arra, hogy a közelmúltban Törökország 40 milliárd dolláros energiamegállapodást írt alá amerikai cégekkel.

Az amerikai nyomás azonban nem csak politikai kérdés. Pletser szerint komoly a kockázata annak, hogy ha Magyarország nem tud rendezett átállást végrehajtani, azonnali szankciókkal nézhet szembe.

Ha az amerikaiak azt mondják, kapcsoljuk le rögtön az orosz olajat és gázt, akkor ugyanabba a helyzetbe kerülhetünk, mint a szerbek

– hangsúlyozta. Az elemző úgy látja, ha a magyar kormány politikai támogatást ad a folyamatnak, akkor rendezett módon viszonylag gyorsan végbemehet az átállás: gáz esetében fél-egy év, míg olaj esetében körülbelül két év alatt.

Pletser Tamás szerint ha Magyarországnak 2026 elejétől fel kellene mondania az orosz gázszerződését, akkor villámgyors átállásra lenne szükség az LNG-alapú beszerzésre. Ez azonban komoly áremelkedést hozhat, miközben az olajellátás még nehezebb kérdésnek tűnik.

Az elemző rámutatott: egy ilyen hirtelen váltás átmeneti zavarokat okozna. „Elképzelhető, hogy fél–egy éven át csökkenő volumen érkezik Magyarországra, miközben a gázárak 3–5 euróval megawattóránként az uniós átlag fölé emelkedhetnek” – mondta. Hozzátette, az ellátásbiztonság nem kerül veszélybe, gáz lesz, de az árak „rendesen felmelegszenek”.

Hozzátette: nagyjából 2026 közepére stabilizálódhatna az LNG-ellátás.

Míg a földgáznál technikailag adott a lehetőség az átállásra, addig a kőolajnál sokkal nagyobb a bizonytalanság. A szakértő azt mondta, az Adria-vezetéken keresztül elvileg lehetne biztosítani az importot, de a MOL és a horvát fél között vita van arról, hogy a szükséges 12 millió tonnát egyáltalán be lehet-e hozni ezen az útvonalon.

A MOL szerint ez a mennyiség nem kezelhető az Adria felől, ezért politikai szinten kellene rendezni a kérdést. Orbán Viktornak le kellene ülni a horvát miniszterelnökkel, és ki kellene egyezni a vitás ügyekben

– hangsúlyozta az elemző.

Jöhet a drágulás a kutakon?

A drágulással kapcsolatban azt mondta, hogyha Magyarország hirtelen elveszítené az orosz olajimportot, annak súlyos következményei lennének a hazai üzemanyagpiacon. Bár a rezsicsökkentett gázárat a költségvetés egyelőre képes tartani, az olaj esetében komoly ellátási és árnyomás jöhet.

Az elemző felidézte Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatójának szavait, miszerint a horvát rendszeren keresztül nem lehet pótolni a teljes orosz olajvolument.

Ez azt jelenti, hogy a pozsonyi és a százhalombattai finomítók kapacitáskihasználtságát 70–80%-ra kellene visszavágni a jelenlegi 100%-ról

– mondta Pletser. A kieső kapacitás miatt Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban termékhiány alakulhat ki. Ennek pótlása csak külső piacokról lenne lehetséges – kamionnal, vasúton, hajón vagy tankhajókon érkező import révén. Szerinte ez elkerülhetetlenül áremelkedést hozna a magyar üzemanyagpiacon.

Becslésem szerint másfél–két éven át, amíg a finomítók alacsonyabb kihasználtsággal működnek, a hazai üzemanyagárak 20-40 forinttal lennének magasabbak literenként

– mondta az elemző.

Harapófogóba került Magyarország?

Balogh József energetikai szakértő a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió egyre erőteljesebben várja el az orosz energiahordozók leváltását.

Ha Washington valóban az orosz olaj teljes kiszorítását akarja, akkor Magyarország és Szlovákia pozícióját nehéz lesz fenntartani

– figyelmeztetett. A szakértő emlékeztetett: az Adria-vezeték kapacitása alkalmas lenne arra, hogy nagyobb mennyiségű kőolajat juttasson el Magyarországra. A finomítók átállítása azonban komoly beruházást igényelne, és szerinte eddig hiányzott a politikai akarat is. 

Hozzátette, hogy amennyiben megvan a brüsszeli és washingtoni harapófogó, ha a két irányból fogják a szlovák és a magyar kormányt, akkor ott elég hamar törni fog az ellenállás. Itt elsősorban az lesz a kérdés, hogy az Egyesült Államok milyen gyorsan kíván érvényt szerezni, hiszen az esetükben a magyar és a szlovák piac nem túl nagy, mert míg az USA olajtermelése több mint napi 11 millió hordó, addig Magyarországnak és Szlovákiának együttvéve 234 ezer hordó/nap az oljaszükséglete.

A szakértő rámutatott: míg Lengyelország, Csehország, Szlovénia vagy Horvátország képes volt leválni az orosz olajról, Magyarország és Szlovákia továbbra is ehhez a forráshoz kötődik. „Ez nem technikai, hanem döntés kérdése” – fogalmazott.

Abban Balogh József is egyetértett, hogy várhatóan az átállás drággább lesz mindenki számára, ugyanis az orosz energiahordozók árban nagyon olcsónak számítanak. Mint mondta, a délről érkező Török Áramlaton jövő gázban árban nagyon kedvező. Így, ha tényleg át kell állni a nyugati gázra és olajra, akkor egészen biztosan áremelkedés jöhet.