Nagy fordulat készül Kínában? Felveszik a kesztyűt Trumppal szemben, nem viccelnek

A Kínai Kommunista Párt október 20-23. között tartja azt a kulcsfontosságú plénumát, amelyen az ország következő ötéves tervét vitatják meg. Az elemzők szerint a terv elsősorban a csúcstechnológiai gyártást helyezi előtérbe, hogy Kína fejleszthesse iparát és növelhesse globális befolyását az Egyesült Államokkal folytatott egyre intenzívebb verseny közepette.

A plénum várhatóan ígéretet tesz a háztartási fogyasztás élénkítésére és a hosszú távú növekedést veszélyeztető kínálati-keresleti egyensúlytalanságok kezelésére is. Ez a két cél azonban ellentétes irányba mutat: az ipari fejlesztés az állami erőforrások termelőkhöz irányítását igényli, míg a fogyasztás ösztönzése a háztartásokhoz történő átcsoportosítást követelne meg.

Az elmúlt évtizedben Kína növekedését az ipari fejlesztés előtérbe helyezése hajtotta, ami deflációs nyomást és fenntarthatatlan adósságokat eredményezett. A helyzetet tovább bonyolítja az USA és Kína közötti fokozódó feszültség, amit Donald Trump elnök múlt heti, háromjegyű vámokkal való fenyegetése is aláhúzott.

"Egy ország kemény erejét tekintve a gyártás továbbra is elsődleges prioritás, nem pedig a szolgáltatások" - nyilatkozta Chen Bo, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Kelet-ázsiai Intézetének vezető kutatója. Hszi Csin-ping elnök korábban hangsúlyozta, hogy Kínának meg kell szereznie a "stratégiai magaslatokat" a globális technológiai versenyben.

Kína már vezető szerepet tölt be olyan iparágakban, mint az elektromos járművek vagy a megújuló energia, és ritkaföldfém-termelési dominanciáját exportkorlátozásokkal erősíti. A nyugati újraiparosítási törekvések és a Tajvan körüli növekvő feszültségek közepette Peking számára túl nagy a tét ahhoz, hogy lassítson ezen a területen.

A Morgan Stanley elemzői szerint a plénum után várható nyilatkozatok "technológia- és kínálatvezérelt keretet fognak felvázolni, a szociális jólétre helyezett növekvő hangsúllyal", de "a határozott reflációs intézkedések 2026-ban is elmaradnak".

Az irigylésre méltó növekedési adatok mögött az elmúlt ötéves ciklus korántsem volt zökkenőmentes a kínai gazdaság számára. A gyáripar deflációja állandósul, miközben az ingatlanválság, az önkormányzati adósságok, az ipari túlkapacitás és a rekordmagas ifjúsági munkanélküliség is problémát jelent.

A szakértők szerint Kína csak akkor fog komolyan foglalkozni a fogyasztás ösztönzésével, ha a külső kereslet annyira lecsökken, hogy veszélyezteti a növekedési célokat. Bár a 14. ötéves terv már ígéretet tett a fogyasztás "alapvető szerepének teljes kihasználására", a kínai háztartások - vagyonukat az ingatlanválság erodálta, bizalmukat a szigorú járványügyi korlátozások megtörték - továbbra is inkább megtakarítanak, mint költenek.

Az elmúlt évben Peking fogyasztási cikkekre vonatkozó támogatásokat, gyermekgondozási juttatásokat és kisebb nyugdíjemeléseket vezetett be. Egy nemrégiben hozott legfelsőbb bírósági döntés kötelezővé tette a társadalombiztosítási hozzájárulásokat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára, ami hosszabb távon erősebb jóléti rendszer alapjait teremtheti meg.

A szakértők szerint a következő ötéves terv "nagyobb hangsúlyt fektet majd az emberek megélhetésére, beleértve a társadalombiztosítási és egészségügyi rendszereket, valamint az alacsony jövedelmű csoportok támogatását", de ez nem jelent paradigmaváltást. Ahogy egy elemző fogalmazott: "egy tipikus marxista országban minden a termelésről szól".