Örökre vége lehet a filléres kínai termékek korának: már nem sokáig éri meg a Temu-ról rendelni?

Bár a kínai termékek évtizedeken át a magyar közbeszédben az olcsó, gyenge minőségű bóvli szinonimái voltak, ez a kép bizonyos területeken az utóbbi években megváltozott. Kína mára nemcsak a világ legnagyobb, hanem az egyik leginnovatívabb gyártója is: a technológiai fejlődés, a hatalmas állami támogatások és a külföldi piacok agresszív meghódítása új szintre emelte a kínai ipart.

A Tesla aranykorának például BYD és más, kínai autógyártók "filléres", de meglepően fejlett elektromos modelljei vetettek véget, amelyek ma már tudásban és hatótávban is versenyképesek a nyugati prémium márkákkal.

A magyar piacra is betört ez az új kínai hullám: a Temu és társai pár év alatt letarolták az online vásárlás világát. A kompromisszum sokak számára világos: nem mindig a legjobb minőséget kínálják, de sokkal kevesebb pénzért.

Ám a kínai gazdaság amely évtizedeken át a termékek olcsóságát biztosította, most a saját súlya alatt roskadozik. Kérdés, hogy az ázsiai szuperhatalom meddig tudja fenntartani ezt a látszólag végtelen növekedést és hogy mi lesz, ha a „filléres Kína” korszaka tényleg véget ér? – tette fel a kérdést egy friss elemző videójában az Economist.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megállapodott Trump és Hszi Csin-ping, áttörés jöhet a vámháborúban: minden megváltozhat a világgazdaságban

Kína és az Egyesült Államok áttörést érhet el a hónapok óta eszkalálódó kereskedelmi háborúban.

A kínai „involúció”

Évtizedeken át Kínából jöttek azok a termékek, amik feltöltötték az európai és magyar piacokat: ruhák, kütyük, akkumulátorok, napelemek és persze autók. Az olcsóságot viszont mostanra a kínai gazdaság is megérezte, és olyan válságba sodródott, amit tulajdonképpen saját maga idézett elő.

A probléma gyökere egy furcsa jelenség, szakszerűtlenül néhány közgazdász „involúciónak” nevez (a szó eredeti jelentése: visszafejlődés, ami inkább egy orvostudományi szakkifejezés). Ez a gazdaságban lényegében egy önpusztító versenyt jelent: a cégek egymást próbálják lenyomni az árakkal, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzenek.

De mivel mindenki ugyanígy tesz, senki sem nyer, csak a profit tűnik el.

A végeredmény: árháború, összezsugorodó nyereség, és stagnáló bérek. A kínai kormány eddig szemet hunyt e fölött, mert a gyártás a gazdaságuk egyik legfontosabb pillére, mostanra viszont ez a modell kezd erősen megkérdőjeleződni.

Túltermelés minden fronton

Az ázsiai nagyhatalom mára a világ vezetője lett a napelemek, lítiumion-akkumulátorok és elektromos autók gyártásában. A helyi önkormányzatok bőkezűen támogatták ezeket az iparágakat, hogy világszinten is domináns szereplők legyenek. És sikerült is, csak éppen „túl jól”.

A termelés mostanra messze meghaladja a keresletet. Több mint 130 hazai autógyártó küzd egymással, hogy eladja a termékeit. Az árak annyira leestek, hogy egy BYD Seagull nevű elektromos autót már 8000 dollár (2 600 000 forint) alatt meg lehet venni. Papíron ez vonzó ajánlat, de valójában a piac összeomlásának tünete.

Elsőre jól hangzik, hogy olcsóbbak a termékek, ám amikor a cégek nem keresnek pénzt, az a munkások fizetésében és a foglalkoztatásban is megjelenik. A bérek stagnálnak, a munkahelyek száma csökken, és az egész gazdaság belassul. Ez az ördögi kör korábban is előfordult Kínában, például tíz éve az acél- és széniparban. Akkor a kormány egyszerűen leállította a túltermelést, bezárta a veszteséges üzemeket, és ezzel újra stabilizálta az árakat. Most viszont ez sokkal nehezebb lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megint baj van a BYD-nál: százezres nagyságrendben hívják vissza az autókat

A BYD 44 535, 2015 márciusa és 2017 júliusa között gyártott Tang típusú járművet hív vissza, mivel bizonyos alkatrészek tervezési hibái rendellenes működést okozhatnak.

Miért nem tud most beavatkozni a kormány?

Egyrészt, mert a mostani iparágak (mint az akkumulátor biznisz, elektromos autóipar és a napelemeket gyártó vállalatok) magáncégek kezében vannak, nem állami tulajdonban. Másrészt ezek modern, csúcstechnológiás üzemek, nem pedig elavult gyárak, amiket könnyű lenne bezárni.

Ráadásul Hszi Csin-ping elnök nem akar engedni abból az elképzeléséből, hogy Kína a világ gyártóközpontja maradjon. Még ha nehéz is vevőt találni, a gyártás leállítása számára politikai vereség lenne.

A kínai exporthullám és a nyugati válasz

A túltermelés egyik „megoldása” az, hogy Kína egyszerűen elárasztja a külföldi piacokat olcsó termékekkel. Ez azonban már most komoly feszültségeket szül: az Egyesült Államok, az EU és több ázsiai ország is védővámokat vezet be a kínai napelemek, autók és elektronikai eszközök ellen.

Ez a folyamat a magyar piacot is eléri. Az olcsó kínai áruk beáramlása vissza fog esni, miközben a helyettesítő termékek drágábbak lesznek. Vagyis a fogyasztók (többek között a magyar vásárlók) lesznek azok, akik végül megfizetik az árát.

Kína csak akkor tud kikerülni ebből a spirálból, ha újra felpörgeti a belső keresletet - vagyis ha a lakosság többet költ, és a gazdaság nem csak az exportra épül. De ez kulturális és politikai akadályokba is ütközik. A kínaiak hajlamosak spórolni, a kormány pedig még mindig a gyártást tekinti a növekedés motorjának.

Amíg ezen nem változtat, addig marad a negatív árverseny, a gyenge bérek és a túlkínálat. Csakhogy ennek a világgazdaságra is hatása lesz: az olcsó kínai termékek kora véget ér.

Mit jelent ez Magyarországon?

A kínai import eddig lenyomta az árakat a magyar piacokon, a műszaki cikkektől a barkácseszközökön át az autókig. Ha ez a forrás beszűkül, és az árverseny mérséklődik, akkor az infláció újra megindulhat. A vásárlók kevesebbet kapnak ugyanazért a pénzért, a kereskedők drágább beszállítókkal dolgoznak majd, és az „olcsó kínai” fogalma lassan a múlté lesz.

Összefoglalva: Kína saját sikerének áldozata lett. A túlzott gyártás és a gyenge belső kereslet miatt a korábbi olcsóság lassan fenntarthatatlanná válik.