Megugorhatnak a kamatbevételek: erős évet futhatnak az európai bankok

A Financial Times által összegyűjtött elemzői várakozások szerint az európai és brit pénzintézetek profitabilitásának meghatározó eleme továbbra is a nettó kamatbevétel marad. Ez az a különbözet, amely a kamatbevételek és a kamatráfordítások között keletkezik, és 2022 óta – a történelmi mélypontról indított jegybanki szigorítás nyomán – a bankszektor nyereségtermelésének fő motorjává vált - írta a Portfolio.

A UBS szakértőinek számításai alapján ez a mutató 2026-ban mintegy 3 százalékkal, 2027-ben pedig további 4,5 százalékkal emelkedhet. Ennek eredményeként az európai bankrendszer nettó kamatbevétele összességében 371 milliárd euróról 399 milliárd euróra nőhet.

Az európai országok pénzintézetei között jelentős különbségek látszanak abban, milyen ütemben tudják kihasználni a magasabb kamatszint adta lehetőségeket. A teljes nettó kamatbevétel megközelítőleg kétharmada olyan piacokról származik, ahol az alkalmazkodás lassabb, ide tartozik például Franciaország, Németország és Hollandia.

Franciaországban különösen összetett helyzetet eredményez, hogy a jelzáloghitel-piacon túlnyomórészt fix kamatozású konstrukciók terjedtek el. További nehézséget jelent egy kétrszáz éves múltra visszatekintő, a napóleoni háborúkat követő államháztartási konszolidáció idején bevezetett, máig népszerű megtakarítási forma. Ennek hozamát kormányzati döntés alapján az inflációhoz igazítják, ami a bankok szempontjából érdemben megemeli a forrásköltségeket.

Ezzel szemben Spanyolország, Írország és Portugália bankszektora egészen más képet mutat. Ezekben az országokban a hitelportfólió jóval nagyobb hányadát teszik ki a változó kamatozású hitelek, ezért a nettó kamatmarzsok rugalmasabban reagálnak a monetáris politika változásaira. Az említett piacokon a kamatbevételek már 2025 közepére elérték mélypontjukat.

A Deutsche Bank elemzői értékelése szerint a nettó kamatbevétel 2026-ban ismét a bevételnövekedés fő forrásává válhat. Ezt a stabilizálódó kamatmarzsok és a felgyorsuló hitelállomány-bővülés alapozhatják meg. 2025-ben ezzel szemben még inkább a jutalékbevételek, illetve az értékesítési és kereskedési tevékenységből származó eredmények határozták meg a banki árbevételek alakulását.

A pénzintézetek kamatcsere-ügyletek segítségével igyekeznek kezelni a kamatkockázatokat. A Morgan Stanley elemzői úgy látják, hogy az eurózónában a kamatcsökkentési ciklus előrehaladtával a szektor nettó kamatbevétele 2025 második negyedévében érhette el mélypontját. Ezt követően a hozamgörbe meredekebbé válása és a hitelvolumenek növekedése teremtheti meg a további javulás feltételeit.

A UBS prognózisa szerint a hitelállomány a következő két évben évente 4 százalékkal bővülhet, szemben a 2025-re várt 3 százalékkal. A hitelezési kockázatokra megképzett értékvesztés várhatóan 54–56 milliárd euró közötti sávban stabilizálódik.

A hosszabb futamidejű kamatok emelkedése érdemi árfolyam-emelkedést hozott az európai bankpapírok piacán. Az Euro Stoxx Banks index tavaly 75 százalékkal erősödött, és visszatért a 2008 szeptemberi, vagyis a globális pénzügyi válság kirobbanása előtti szintre.