Megszólalt Brüsszel a Barátság-vezeték leállásáról: kezd tisztulni a kép

A Magyarországot és Szlovákiát kiszolgáló Barátság kőolajvezeték január végén állt le, miután orosz dróntámadás érte Lviv környékét, és tűz keletkezett a vezeték közelében. A biztonság érdekében felfüggesztették a szállítást, bár a magyar külügyi tárca közlése szerint magát a csövet nem érte közvetlen találat. A kiesés miatt Budapest és Pozsony a hétvégén hivatalos megkeresést küldött Zágrábnak, kérelmezve, hogy a tengeri úton érkező orosz nyersolajat az Adria-kőolajvezetéken keresztül juttassák el a térségbe.

Nem ez az első hasonló incidens: 2024 augusztusában egy brjanszki szivattyúállomást ért támadás okozott átmeneti szállítási zavarokat. Ezek az események rávilágítanak a közép-európai finomítók ellátásában kulcsszerepet játszó útvonal sérülékenységére, amely közvetlen hatással van a régió energiabiztonságára.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője a keddi brüsszeli sajtótájékoztatón megerősítette: a magyar kormány hétfőn tájékoztatta az uniós testületet a szándékairól. Magyarország a kialakult helyzetre való tekintettel ideiglenes felmentést kérne az orosz nyersolaj tengeri úton történő, Horvátországon keresztüli behozatalára, amelyet az Adria-vezetéken szállítanának tovább.

"Az Európai Bizottság számára ebben a helyzetben az ellátásbiztonság az elsődleges szempont" – jelentette ki Itkonen. Az uniós testület valamennyi érintett féllel egyeztet a következményekről, és szükség esetén kész összehívni az olajkoordinációs csoport rendkívüli ülését is. A találkozón a szállítási zavar lehetséges hatásait és az alternatív ellátási lehetőségeket vizsgálnák meg.

Brüsszel értékelése szerint rövid távon nem fenyeget ellátásbiztonsági veszély, mivel mind Magyarország, mind Szlovákia rendelkezik a szükséges, három hónapra elegendő stratégiai kőolajkészlettel. Ezek a tartalékok részben az elmúlt évek uniós energiapolitikai lépéseinek, köztük a REPowerEU programnak köszönhetően állnak rendelkezésre.

A Bizottság egyeztetéseket folytat Kijevvel a vezeték helyreállításának várható idejéről és a szállítások újraindításáról, miközben folyamatos kapcsolatban állnak Budapesttel és Zágrábbal is.

Siobhan McGarry, a Bizottság másik szóvivője ismertette a jogi feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy tagállam a 2022-es olajembargó ellenére átmenetileg tengeri úton vásároljon orosz olajat. Az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló 833/2014/EU rendelet vonatkozó cikkelye alapján mentesség kérhető a behozatali tilalom alól, ha egy tengerparttal nem rendelkező tagországban a csővezetékes ellátás rajta kívül álló okok miatt szakad meg.

Ez a mentesség kizárólag átmeneti jellegű: a szállítás helyreállításáig, vagy az Európai Tanács újabb döntéséig érvényes. A kivétellel élő tagállamnak negyedévente jelentést kell küldenie a Bizottság számára a tengeri úton behozott orosz nyersolaj mennyiségéről.

Arra a kérdésre, hogy szükséges-e brüsszeli jóváhagyás a kivétel alkalmazásához, McGarry a rendelet szövegére hivatkozott, hangsúlyozva az intézkedés átmeneti jellegét. Hozzátette: tudomásuk szerint hivatalos kérelem még nem érkezett, de amennyiben a helyzet változik, tájékoztatást adnak.

A szóvivők nem kívántak spekulálni a horvát gazdasági miniszter által említett egyeztetésekről, amelyek állítólag az Európai Bizottság és az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) között zajlanak. Megerősítették, hogy ismertették a jogi kereteket, és folyamatosan egyeztetnek az érintett tagállamokkal, valamint Ukrajnával, de az esetleges engedélyezési döntésekkel kapcsolatban nem bocsátkoztak feltételezésekbe.