Esküsznek rá a profi háziasszonyok: íme, a naptár, amivel tényleg sokat spórolhatsz

Ma a legtöbb táplálkozással kapcsolatos felmérés megállapítja, hogy a magyarok rendkívül kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerinti a fejenként 45 kilogrammos éves fogyasztás bőven elmarad az ajánlott mennyiségtől. Az aktuális hazai táplálkozási ajánlás alapján naponta legalább 4 adagot kellene elfogyasztanunk, vegyesen zöldségekből és gyümölcsökből, amelyből egy adagnak mindenképp nyersnek kellene lennie. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által nemrég elkészített útmutatóból pedig az is kiderül, hogy

egy adagnyi gyümölcs egy közepes almának vagy narancsnak, esetleg egy bögre bogyós gyümölcsnek felel meg.

Na persze a nyári időszakban, amikor csak úgy dúskálunk a vitaminokban gazdag, friss termésekben, könnyű dolga van a vásárlóknak; télen viszont már bonyolódik a helyzet. Mivel erőteljesen csökken ilyenkor a szezonális termékek palettája, így a sokszor drasztikus áremelkedés miatt többnyire komoly fejtörést okoz a családoknak, mi is kerüljön a bevásárlókosárba. A szezonális árváltozást a KSH adatai is jól mutatják, a HelloVidék elemzése szerint akad olyan termék is a hazai piacokon, amelynek átlagára rendre duplájára emelkedik az év folyamán. Alábbi grafikonunkon néhány közkedvelt magyar zöldség és gyümölcs árának szezonális változását mutatjuk.

Ha tehát figyelembe vesszük a „Minek, mikor van szezonja” alapelvet, és ezt betartva vásárolunk, rengeteget spórolhatunk télvíz idején (is). Arról nem is beszélve, hogy a szezonális étrendet egészségünk megőrzése szempontjából sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Dietetikusok szerint ugyanis az étkezésünknek mindig tartalmaznia kell a szükséges tápanyagokat, úgy, mint szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, továbbá élelmi rostokat és különféle flavonoidokat, ám

a primőr áruk jóval kevesebbet tartalmaznak a számunkra fontos tápanyagokból.

Ugyanis a friss levegő és a napfény hiánya, valamint az, hogy sokszor éretlenül szedik le a terményt, hosszan utaztatják, vegyszerrel kezelik, mind-mind azt okozza, hogy egyre kevesebb a zöldségekben, gyümölcsökben a beltartalom. Ezzel ellentétben a szezonális gyümölcsök, zöldségek gazdagabb tápanyaggal rendelkeznek. Ne felejtsük el, a természet biztosítja a gyümölcsök, zöldségek érlelését, a nap sugarainak hatására működik hibátlanul a fotoszintézis. Szezonon kívül csak mesterségesen érlelten vehetjük meg a terményeket, ami jóval kisebb vitamintartalmat jelent.

Természetesen a szezonális étkezés nem azt jelenti, hogy csak itthon termesztett élelmiszereket együnk. Télen például érdemes a déligyümölcsöket beilleszteni az étrendünkbe, így növelve a változatosságot. De mivel annak van a legjobb zamata, ami a saját környezetünkben nő, így a fentiek mellett érdemes lehet követnünk a Magyar Természetvédők Szövetségének ajánlását is, miszerint

akkor járunk a legjobban, ha a környezetünkben élő helyi gazdáktól szerezzük be az idényzöldségeket, és gyümölcsöket.

A szövetség idén csatlakozott a nemzetközi „Good food good farming” – Egészséges étel helyi gazdáktól nemzetközi kampányhoz. A program keretében számos európai országban rendeztek akciókat azzal a céllal, hogy az EU agrárpolitikája, az intenzív, nagyüzemi gazdálkodás helyett, a kistermelőket és a vidéki megélhetést támogassa.

Olyan gazdálkodásért állunk ki, amely védi a talajt, a vizet, az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz és az állatok szenvedéséhez, valamint egészséges táplálékot biztosít mindenkinek

– hívta fel a figyelmet Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse.