Napi egy alma az orvost tényleg távol tartja? Itt a dietetikus válasza!

A dietetikusok azt ajánlják, legalább 5 alkalommal fogyasszunk gyümölcsöt és zöldséget nap mint nap. Ennek egy része lehet alma, de érdemes figyelni a változatosságra is. Legjobb, ha az 5-ből minden alkalommal másféle zöldséget-gyümölcsöt választunk. Ha még csak éppen áttérőben vagyunk az egészségesebb életmódra, és nem fogyasztunk rendszeresen zöldséget-gyümölcsöt, jó kezdés lehet napi egy alma. Később, amikor ez már beépült a mindennapjainkba, már fokozatosan emelhetjük az adagunkat, és rendszeresíthetjük a napi több alkalmat más gyümölccsel, zöldséggel.

Az az ideális, ha a gyümölcs-zöldség adag a naponta elfogyasztott ételmennyiségnek az egyharmadát teszi ki. Az viszont, hogy milyen legyen a gyümölcsök és a zöldségek aránya ebben az egyharmadra már a saját ízlésünkre van bízva.

Az alma élettani hatásai

Sok fogyókúrázó azért kerül el bizonyos gyümölcsöket, mert magas a gyümölcscukor tartalmuk, és úgy gondolják, a gyümölcstől is hízhatnak. Az almának viszonylag magas a fruktóztartalma a gyümölcsök között (100g-ban 6,9 g), míg a narancsnak 3, az őszibaracknak 1. Azonban az alma védelmében el kell mondanunk, hogy ez a szám például a szilvában 9 g, a friss málna esetén 19 g, a fügében 24 g, a datolyában pedig 25 g. Tehát nem az alma a legmagasabb fruktóztartalmú gyümölcs, és rengeteg olyan élettani hatása van, amely segíthet a fogyásban, és az egészségmegőrzésben. Ezért cukortartalma miatt nem érdemes kerülni, hacsak nem orvosi javaslatra, speciális diéták esetén, mint amilyen például a cukorbetegek egyes diétái.

Az alma a fruktóz mellett számos hasznos anyagot tartalmaz.

Fajtától függően átlagosan az almák 80-85%-a víz, és gyümölcssav, almasav tartalma miatt a bélrendszerre és májra is jó hatással van. Nyersen fogyasztva tartalmazza az alma legtöbb élelmi rostot, amely szintén az emésztést segíti. Nem véletlenül ajánlják az almát hasmenéses megbetegedések esetén diétához. Az almában található pektin táplálja a bélflórát. A bélbaktériumok olyan zsírsavakra bontják a pektint, amelyek hosszú távon csökkentik a koleszterinszintet is. Emellett különböző ásványi anyagokat, vitaminokat és flavonoidokat tartalmaz. A flavonoidok olyan jótékony hatású vegyületek, amelyek zöldségekben és gyümölcsökben találhatók meg, melyek megkötik a szabadgyököket és antioxidáns hatásúak (tehát gátolják a sejtkárosodást). A flavonoidok főként az alma héjában koncentrálódnak, ezért is érdemes azzal együtt fogyasztanunk a gyümölcsöt.

A kutatások azt is kimutatták, hogy az almának a rák megelőzésben is fontos szerepe lehet, főként a tüdőrák kockázatát csökkenti az almafogyasztás.

A tüdőnk más módon is meghálálja, ha gyakran fogyasztjuk a gyümölcsöt: azoknak a gyermekeknek a körében, akiknek az anyjuk rendszeresen evett almát a terhesség alatt, jelentősen csökkent az asztma kialakulásának a kockázata. A Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság kutatása szerint a gyerekek, akik naponta legalább egyszer 100%-os almalevet ittak, sokkal kevésbé hajlamosak az asztmás rohamokra. Ez is az alma és almalé antioxidáns tartalmával függ össze.

Mi a legjobb módja az almafogyasztásnak?

Azt már megállapítottuk, hogy legjobb nyersen, héjával együtt fogyasztani az almát, ha a legtöbb hasznos hatását szeretnénk élvezni. Rendkívül egészséges a frissen facsart almalé is, vagy kisgyermekek számára az almapép. Ez esetben is elmondható, hogy fő a változatosság: ha tehetjük, minél többféle almát fogyasszunk.

Ha mégis úgy döntünk, sütés-főzéshez használjuk az almát, akkor minél nagyobb darabokra vágjuk. Csak az étel elkészítése előtt közvetlenül hámozzuk meg, és vágjuk fel az almákat, hogy a legkevesebbet érje őket feleslegesen víz, vagy levegő. Ez főként azért fontos, hogy az alma meg tudja őrizni a C-vitamin tartalmát. Ezentúl így elkerülhetjük a barnulást. Ha viszont előre felszeleteljük az almákat, akkor érdemes meglocsolni egy kis citromlével.

Az alma fontos alapanyag a főzésnek is, rengetegféleképpen elkészíthetjük.

Főzhetünk belőle levest, kompótot, még a héjából teát is. A szárított almakarika kevés kalóriát tartalmazó, finom nassolnivaló, amit szintén elkészíthetünk házilag. Fogyaszthatjuk az almát köretként, főtt húsok mellé szószként, sültek mellé pedig betehetjük a tepsibe, vagy saláták fő összetevőjeként használjuk. Ha tartalmasabb köretre vágyunk, készítsünk olyan franciasalátát, amiben az alma dominál. A bundás alma, almafánk és az almás palacsinta akár könnyű főételnek is beillenek. Az almás sütemények pedig számos variációban léteznek, mindenki találhat kedvére valót a klasszikus almás pitétől, az almás rétese át, a flódnin keresztül a töltött almáig.

(Via www.countryliving.com)