Fajsúlyos átalakulás indulhat vidéken: ellenálló közösségeket hozna létre az EU

Az új koronavírus-járvány nyomában járó egészségügyi válság felerősítette az épületek javításának és az energiaszegénység felszámolásának szükségességét egész Európában, amely még mindig mintegy 40 millió állampolgárt érint az Európai Unió országaiban. Az EU 2030-ra vonatkozó energiaügyi és éghajlati célkitűzéseinek teljesítéséhez azonban a korábbiaknál sokkal gyorsabb és hatékonyabb épületfelújításokra van szükség.

Miközben 2020-ban az építőipar aktivitása 15,7 százalékkal csökkent 2019-hez képest, további 12 százalékkal kevesebb energiahatékonysági beruházás történt. A becslések szerint 2030-ig azonban 160 ezer „zöld” munkahely jöhet létre az építőiparban az Energiaügyi Főigazgatóság 2020. október 14-én indult „Felújítási hullám” (Renovation Wave) programja segítségével, ahol az épületfelújítás akadályait szeretnék felszámolni.

Az elképzelés egyik legfontosabb célja, hogy „50 millió fogyasztót segítsen otthona melegen tartásában”, hiszen a statisztikák tanúsága alapján ma körülbelül 40 millió európait szenved az energiaszegénység miatt.

A „Felújítási hullám finanszírozása” címet viselő, január végi ülésen az Európai Unió képviselői, helyi és regionális vezetők, valamint az EU-szerte dolgozó szakértők vitatták meg a városok és régiók kihívásait és finanszírozási lehetőségeit az épületek utólagos felszerelésének felgyorsítása érdekében. Az „ellenálló közösségek kiépítése” prioritás részeként a szakemberek szeretnék az épületek felújításának olyan akadályait is megszüntetni, mint a strukturális és adminisztratív nehézségek, a beruházások hiánya, a piaci hiányosságok, a szabályozási korlátok és a gyakran tapasztalható szakértelem hiánya. Mindezek az akadályok közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatokat érintik.

Ma már tudjuk, hogy a klímaválság elleni küzdelemnek fontos részét képezi, hogy kijavítsuk az épületeinket. A Felújítási Hullám program az Európai Zöld Irány (European Green Deal) egyik kulcsfontosságú pilléreként lehetőséget ad arra vonatkozóan, hogy középületeinket, például iskolákat és kórházakat, a szociális lakásokat és az otthonainkat fenntarthatóbbá, zöldebbé és energiatakarékosabbá tegyük. Ez a fajta „forradalom” a településeinken elengedhetetlen a siker érdekében, de nem csak pénzeszközökről van szó: közösen kell megvalósítanunk az éghajlat és a társadalmi célokat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy egyetlen ember vagy terület sem maradt el

– mondta a tanácskozáson a vitát megnyitó Juan Espadas, Sevilla polgármestere, a környezetváltozással és energiaüggyel foglalkozó ENVE szakbizottság elnöke, valamint a helyi zöld törekvéseket összefogó Green Deal Going Local munkacsoport vezetője.

Ahogy azt ezután Enrico Rossi, a Toszkána régió volt elnöke és a Felújítási Hullámért felelős előadó kiemelte: az európaiak 17 százaléka él túlzsúfolt lakótelepeken, miközben legalább 34 millió európai polgár szenved az energiaszegénység miatt. Ahogy fogalmazott, a felújítás hullám növelheti a szolidaritást, a társadalmi befogadást és a szegénység leküzdését energiatakarékos köz- és szociális lakások építésével és felújításával. Az állami beruházások ösztönzése az építőiparban ráadásul kulcsszerepet játszhat a COVID–19 világjárványból való kilábalás során.

Készen kell állunk arra, hogy olyan, konkrét programokban tudjunk gondolkodni, amelyek elősegítik ezeket a beruházásokat. Ötletként merült fel közpénzzel megbízott piacsegítők alkalmazása, akik technikai segítséget nyújthatnak az önkormányzatoknak, a régióknak, a vállalatoknak és az állampolgároknak, de képesek összekapcsolni az érdekelt feleket és a kormányzati szinteket is. Ezek a szakemberek kompetenciával és szakértelemmel rendelkeznek az épületek, a technológia, az értékláncok terén, valamint tapasztalattal bírnak a finanszírozási modellek kapcsán

– ezt már Vlasta Krmelj, a szlovéniai Selnice ob Dravi polgármestere közölte, aki a Finanszírozási és Beruházási Munkacsoport alelnöke.

Figyelembe véve az Európai Bizottság felújítási hullámra vonatkozó javaslatát felmerült az igény egy egyablakos ügyintézési pont létrehozásának szükségességéről, amely abban is szorgalmazná az európai polgárokat, hogy aktívan vegyenek részt a fenntartható energia átmenet gyakorlati megvalósításában.

Az online konferencián azonban kijelentették azt is, hogy az állami beruházások nem lennének elegendőek a meglévő energiahatékonysági beruházási hiány pótlására, ezért valamennyi EU-tagállamnak nemzeti, hosszú távú felújítási stratégiákat kell kidolgoznia. A nemzeti felújítási tervek sikere viszont nagymértékben függ a helyi és regionális önkormányzatokkal való együttműködéstől. A közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésével és a városok környezetbarátabbá tételével együtt az EU épületállományának felújítása a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés mozgatórugójaként a már említett Green Deal kulcsfontosságú prioritása is.

A Régiók Európai Bizottságának véleménytervezetét a felújítási hullámról várhatóan az ENVE következő, februári ülésén fogadhatják el, ám a végleges szöveget a tervek szerint csak a 2021. márciusi plenáris ülésen hagyhatják jóvá.