Szemfényvesztésnek tűnhet az árstop bevásárlásnál: akár ennyi is lehet a csirkemell

2000 forint is lehet egy kiló csirkemell, árstoposan

Aki következetesen az olcsó csirkemellet keresi, az 2021 őszén 1400–1600 forintért kaphatott kilónként, de akár 1200 forint körüli áron is hozzá lehetett jutni az akkori akciós újságok alapján. A Központi Statisztikai Hivatal 2021 októberére 1600 forintos átlagárat jelzett. Ehhez képest több helyen csak félkilós kiszerelésben, előre csomagoltan lehet kapni az árstopos csirkemellet, hajszál híján ezer forintért. Ez 2000 forintos kilónkénti árat jelent, de láttunk ennél drágábbat is.

A jogszabály szerint a kereskedő köteles a 2021. október 15-én forgalmazott, azóta árstopossá vált termékeket a hét adott napján olyan mennyiségben árulni, mint amennyi a 2021-es átlagos napi készletmennyiség volt (illetve újabban szükség esetén kétszeres mennyiségben), és annyit kell kihelyeznie a polcokra, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen, vagyis ne legyen áruhiány.

Kereskedői körökben azt válaszolták, hogy a rendelet alapján nem kell, hogy például csirkemellből a 2021. október 15-én forgalmazott mindegyik kiszerelésű és árú termék elérhető legyen, helyette elég az, ha van csirkemell a másfél évvel ezelőtti áron, megfelelő mennyiségben.

A Tesco azt írta, náluk csirkemellnél változott a választékmix. A Lidl pedig azt, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti mennyiséget kell biztosítani, a rögzített áron, de a kínálatot lehet szűkíteni és bővíteni is.

Ez alapján nyilvánvaló, hogy a kormányrendelet alkalmazása során nem feltétlenül biztosított, hogy az árstopos termékek közül a korábban elérhető legolcsóbbakat most is megvásárolhatjuk.

Helyette az is elég, ha a másfél évvel ezelőtt kapható valamelyik terméket megtaláljuk a polcon a másfél évvel ezelőtti rögzített áron, és ez akár lehet az akkori termékválaszték legdrágább eleme is.

A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő piaci forrásunk szerint nem azért fordul elő, hogy csak a drágább árstopos termék kapható, mert azon (például a csomagolt csirkemellen) nincs vesztesége a kereskedőnek.

Mára ugyanis minden árstopos termék értékesítése veszteséges, mert magasabb a beszerzési ár, mint a befagyasztott fogyasztói ár.

Azt azonban nem zárta ki, hogy azért árulják inkább a drágább terméket, mert azon, ha pár forinttal is, de kisebb lehet az üzlet vesztesége.

Az olcsóbb import életmentő lehet a kisboltoknak

Ami a csirkemellet illeti, az élelmiszeripar sincs könnyű helyzetben, mert abból az árstop miatt sok fogy, míg combból nem annyira. Márpedig a combot és a mellet is el akarják adni, hiszen nem tudnak csak csirkemellet előállítani. És mivel a mellre az árstop miatt nagyobb a kereslet, az import is szóba jöhet az élelmiszeriparnál és a kereskedőknél is.

A kereskedőnek a hazai forrást nem szerencsés felrúgnia, mert hosszú távon az az előnyösebb – hangsúlyozta informátorunk. Viszont ilyen helyzetben mégis rákényszerülhet az importra, mert nem tud annyit beszerezni hazaiból, hogy kielégítse az előírást, illetve a vevői igényeket.

Most az UHT-tej polcok lehetnek üresek, de a csirkemell is el-elfogy, korábban kristálycukorból, előtte étolajból volt hiány.

A hazai élelmiszeripar ugyanis nem tudja folyamatosan, ütemesen kiszolgálni a megnövekedett, ám hullámzó igényeket, bármennyire is törekszik rá, és az import egy-egy terméknél akár olcsóbb is lehet, mint a hazai beszerzés. A kereskedő pedig árrésért dolgozik, ami az árstopos termékeken nincs. A kisebb cégeknél akár a túlélés is múlhat ezen.

Az árstop miatt kezdetben alapvetően a kereskedőket érte veszteség, ám mostanra egyre inkább érzékelhető, hogy mindenféle eszközt bevetnek a veszteségek mérséklésére, és ebben benne van az olcsó import felkutatása is. Ez pedig nyilván nem örömhír a hazai húsipari ágazatnak

– mondta a lapnak a Hússzövetség elnöke, Éder Tamás.