Ez lenne a nagybetűs jólét Magyarországon: sorra lehagynak minket az új bezzegországok - lenne mit tanulni tőlük

Sok minden meghatározhatja, hogy melyik országokban a legjobb élni: az emberek számára többek között fontosok a biztonsági paraméterek és az egészségmegtartás lehetőségei, ahogy a megélhetési költségek és az ingatlanár-jövedelem arány, így Numbeo az életkörülmény indexet is több tényező alapján összegyűjtött adatok kombinálásával méri. Minél nagyobb értéket kap egy ország, annál jobbak ott az általános körülmények.

A Numbeo a következő tényezők figyelembevételével állította össze idei életkörülmény index rangsorát, besorolva az egyes országokat:

• Vásárlóerő
• Szennyezettség
• Ingatlanár-jövedelem arány
• Megélhetési költségek
• Biztonság
• Egészségügyi ellátás
• Forgalmi-ingázási idő
• Klíma

2015 és 2025 rangsorát és adatait összehasonlítva képet kapunk az elmúlt egy évtized ingadozásairól, fejlődéseiről és visszaeséseiről öt kontinensen.

Európa tíz éve vezet

Bár az elmúlt tíz évben alaposan átrendeződött a rangsor, a top 10-ben továbbra is túlsúlyban vannak az európai országok. A Visual Capitalist elemzése alapján ez elsősorban a régió erős szociális ellátórendszerének, biztonságának és infrastruktúrájának köszönhető.

2015-ben még Svájc állt az első helyen 222,9 ponttal, ám tíz év alatt kereken 12 pont veszteséggel az ötödik helyre csúszott vissza. A 3. és a 4. helyen álló Svédország és Egyesült Államok szintén jelentős visszaesést mutattak, mindkét ország tíz pozíciót rontott.

Utóbbi esetében azért is említésre méltó a lemaradás, mivel Svédországot egykor Európa egyik legbiztonságosabb országának tartották. Korábban 57,9 pontra értékelték az ország biztonságát, napjainkra viszont már csak 51,9 pontot osztottak ki nekik. Ez annak a számlájára írható, hogy riasztó mértékben megnőtt náluk a szervezett bűnözői hálózatok száma, becslések szerint 62000 személy kapcsolódik ezekhez, amikben elsősorban kábítószerrel, embercsempészettel és pénzmosással foglalkoznak.

2025-re a trónkövetelő, így az első helyre kerülő ország Luxemburg, amely tavaly foglalta el a vezető pozíciót. Szintén említésre méltó még Hollandia is, amely tizenkettő helyet, összesen 49,7 pontot javított 2015-höz képest. Ezen kívül javított még Dánia is, a 6. helyről a harmadikra, valamint Norvégia, ők a 11. helyről a hetedikre érkeztek.

Magyarország nem lemaradt, hanem lehagyták

Magyarország 2015-ben is csupán a 41. helyen állt (akkor 93,1 ponttal), tíz év alatt azonban a 44. helyre csúszott vissza, hiába szedett össze idénre 147,1 pontot. Ebből jól látszik, hogy

nem hazánk maradt le, hanem a többi európai ország húzott el mellettünk.

2025-ben Magyarország a biztonság tekintetében teljesített jól 66,3 ponttal, amivel a top 10 életminőségű ország közül lehagyja Luxemburgot és Németországot is, illetve szintén magas pontszámot kapott még a klíma esetében, 79,3 ponttal európai viszonylatban középmezőnyben vagyunk.

Ezzel szemben gyenge értéket produkáltunk az ingatlanár-jövedelem arány kapcsán 13,6 ponttal, ami viszont a régiónkban átlagosnak számít. Ugyanakkor a környező országokhoz képest is lemaradtunk a megélhetési költségekben, ebben csupán 42,3 pontot kaptunk, így megelőzött Szlovénia (50,6 pont), Horvátország (48,6 pont), Csehország (48,2 pont), Szlovákia (46,7 pont) és Lengyelország (43,7 pont) is.

Ezekből az látszik, hogy bár a régiónkra jellemző, hogy alacsonyabb jövedelmekből kell az ingatlanvásárlást kigazdálkodni, mégis csak hazánkban a legdrágább az élet. Ebben csupán Románia (ahol 38,3 pontot osztottak ki a megélhetési tényezőre) áll rosszabbul nálunk.

Látványos azonban a lemaradásunk az egészségügy terén is, a régióban mi teljesítettünk a legrosszabbul:

hazánk 54,1 pontot kapott az egészségügyi ellátás tényezőjére, miközben Csehországban ez 75,5 pont, Szlovéniában 66,3 pont, Horvátországban 64,8 pont, Szlovákiában 58,2 pont, Lengyelországban pedig 58,0 pont – sőt még az életszínvonal indexben összességében mögöttünk toporgó Románia is 56,8 pontot tudhat magáénak, 2,7 ponttal lehagyva Magyarországot.

Így teljesítettek körülöttünk

A már említett országok közül Szlovénia teljesített összességében a legjobban a régiónkban, az elmúlt évtizedben hat helyet javított, így 2025-ben a 19. pozíciót foglalta el 182,4 ponttal. Közvetlenül mögötte Horvátország következik a rangsorban 181,7 ponttal, míg Csehország a 23. helyre futott be 176,3 ponttal. Mindhárom ország jellemzője a kimagasló biztonság, 73 pont fölött teljesítettek a tényezőben.

Szlovákia és Lengyelország a 36. és a 37. helyen zártak 159,4 és 157,2 ponttal, míg a rangsorban a Magyarország után befutó, ezzel a 45. pozíciót elfoglaló Románia 145,1 pontot szerzett összesen.

A régió két sereghajtója, Szerbia és Ukrajna az 59. és a 67. helyre került, 127,2 és 117,8 ponttal, ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a két ország nem EU tag, ráadásul az utóbbit még az ukrán-orosz háború is sújtja, így nehezebb az összehasonlítás.

Kanada életszínvonala jelentősen visszaesett

Az életszínvonal indexben legjobban teljesítő országok közül Kanadában volt látható a legnagyobb életszínvonal csökkenés: az észak-amerikai ország a 9. helyről a 27. helyre csúszott vissza, ezzel 18 pozíciót zuhanva.

Ennek oka, hogy a lakhatás megfizethetősége rendkívül sürgető probléma az országban, mivel a reál ingatlanárak sokkal gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek. A Kanadai Statisztikai Hivatal 2024-es felmérése szerint a kanadaiak 45 százaléka „nagyon aggódik” a lakhatás megfizethetősége miatt.

A másik nagy kihívást az egészségügy jelenti, ahol az orvosi (háziorvosi) beutaló és a kezelés megkezdése között az átlagos várakozási idő 30 hét. A Fraser Intézet szerint ez 222%-kal hosszabb, mint az 1993-ban megfigyelt 9,3 hét.

Összességében tehát az élen 2015 és 2025 között óta európai országok állnak. Magyarország mellett sok ország elhúzott, több vizsgált tényezőben is lemaradtunk még a régiónk többi országához képest is. A néhány helyezésnyi mozgások között viszont a legszembetűnőbb változása Kanada életszínvonalának csökkenése, a top 30 országban ők mutatták a legnagyobb visszaesést az indexben.