Rengeteg nyavalyára gyógyír a brüsszeli bimbó: mégis, miért száműzték a magyarok a konyhából?

Az EatingWell magazin számolt be arról, hogy Will Bulsiewicz, gasztroenterológus nemrégiben közzétett Instagram-bejegyzése szerint, egyes zöldségek, ide értve a kelbimbót is, jótékony hatással vannak a bélrendszerre, illetve segíthetnek megelőzni komoly betegségeket is.

A szakember a bejegyzésében kifejti, hogy a kelbimbó rosttartalma rendkívül jótékony hatást fejt ki a bélrendszerre. Hozzáteszi, kutatások kimutatták, hogy a rostok javítják a bélrendszer egészségét azáltal, hogy elősegítik a hasznos baktériumok növekedését és aktivitását, támogatják a rendszeres bélmozgást és fenntartják az egészséges bélflórát.

Továbbá kitért azokra a kutatásokra is, amelyek azt igazolták, hogy a kelbimbóban található antioxidánsoknak más jelentős egészségügyi előnyei is vannak: segítenek a szervezetben lévő gyulladások csökkentésében. Egyes tanulmányok szerint a keresztesvirágú zöldségeknek, például a kelbimbónak, magas antioxidáns tartalma van, így csökkenthetik a rák kialakulásának kockázatát.

Mit lehet még tudni a kelbimbóról?

A bimbós kel vagy kelbimbó a vadkáposzta (egy termesztett változata. A 19. században Belgiumban nemesítették ki,

emiatt angolul például „brüsszeli bimbónak” (brussel sprouts) is nevezik.

A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának. Első évben hozza a főszáron a fogyasztásra alkalmas hajtásokat (bimbókat), második évben a becőtermést.

Fontos házikerti díszzöldség: nemcsak a magas, oszlopszerű szárán növő kis káposztafejek, a kelbimbók érdekesek, de ősszel különböző színt öltő levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései is mutatósak. Főgyökere erőteljes, dús oldalgyökerekkel mélyre (80–100 cm-re) hatol, ezért szárazságtűrő. Szára közepesen fásul, olykor 130 cm magas, tengelyszerű. Hosszú nyélen lelógó, tojás alakú, szürkészöld levelei köntösként védik a tenyészidő végére hónaljukban képződő, kicsiny, tömör fejes káposztaszerű bimbókat. Virágzati szára elérheti a 150 cm-t. Nektártartalmú vegyes beporzású virágai májusban nyílnak.

Termesztését tekintve nem igényes növény, azonban leginkább a középkötött, kissé meszes talajokban termeszthető. Több káliumot és kevesebb nitrogént igényel. Fény- és vízigényes, bár a káposztafélék közül a leginkább szárazságtűrő.

Magyarországon leginkább házikertekben ültetik. Az 5-6 hetes palántákat június elején kell kiültetni. Tápanyagigényes. A kisebb fagyokat jól bírja. A bimbós kel másodterménynek számít, mert viszonylag későn kerül a veteményeskertbe. Jó előnövényei a hüvelyesek és a jól trágyázott kapáskultúrák. Utána paprikát és más zöldségféléket vethetünk.

Miért érdemes fogyasztani még?

Tartalmaz A-, B1-, B2-, C- és K-vitamint (90 mg/100 g), karotint, 5,4% szénhidrátot, 4,3-5,3% fehérjét, 13-16% szárazanyagot (ennél több csak a leveles kelé), 1,3% rostot, ásványi sókat (Ca, P, Fe), íz- és zamatanyagokat. 193–203 J az energiaértéke. Bimbói sokféleképp elkészíthetők. C-vitamin tartalmát mélyhűtve és főzve is jórészt (50 mg/100 g) megőrzi. Az első fagyos napok után szedett kelbimbó édesebb, és káposztaíze sem annyira erős.

Nézzünk is néhány receptet!

Rakott kelbimbó

@orsihusz

Tejfölös, sajtos kelbimbó

@happy_diet_eletmod

Kelbimbó krémleves

@timea529