A lekvárból idén aranyat főznek: kendőzetlenül vallottak a szezonról a vidéki piac őstermelői

Durván a pénztárca mélyére kell nyúlnia annak, aki idén friss piaci gyümölccsel szeretné meglepni a családot – pláne, ha lekvárfőzésre is készül. Hogy még a szezon csúcsán is horroráron kapható a hazai barack, az elsősorban a tavaszi erős fagy következménye. Június végén a HelloVidék is arról számolt be, hogy az ország nagy részén idén temethetjük a magyarok kedvenc lekvárját: a fagyok gyakorlatilag letarolták a sárgabarack-ültetvényeket. Július közepére sem javult a helyzet, az árak továbbra is magasan vannak. Nem is csoda, hiszen a FruitVeB szezon előtti becslése szerint az idei kajszitermés 2000 és 4000 tonna között alakul – ez egy átlagos év termésének mindössze 10–20 százaléka lesz. Országos átlagban a fagykár mértéke 95–100 százalék közé tehető.

A Dunántúlon azért akadnak olyan ültetvények, amelyek szerencsésen megúszták a tavaszi fagyokat. Sőt, ahol füstöléssel vagy más módszerekkel sikerült védekezni, ott már potyog is a gyümölcs: a sárgabarack kilóját 1600–1900 forint körüli áron kínálják.

Közösségi lekvárfőzést szerveztek a szombathelyi piacon

Minderről a szombathelyi Vásárcsarnokban esett szó pénteken – ekkor ünnepelték a piac fennállásának 50. jubileumát egy nagyszabású közösségi lekvárfőzéssel. A nyári gyümölcsszezon közepére időzített „Gyümölcsöző Közösség – Közösségi Lekvárfőzés” program keretében hét lekvárfőző standon, kizárólag a piac zöldség-gyümölcs árusainak portékáiból, több mint 500 kisüveges lekvár készült el. A főzőpontokon termelők, civil szervezetek és lelkes piaclátogatók együtt kavargatták a barack- és ribizlilekvárt – köztük diabetikus változatot is. Miközben az illatos gyümölcs rotyogott az üstökben, mi is belekóstoltunk a lekvárfőzés rejtelmeibe – de kíváncsiak voltunk arra is, mit tapasztalnak a helyiek: hogyan alakul az idei gyümölcsszezon Vas megyében?

A Nyugat-Dunántúl ugyanis azon kevés térségek egyike, ahol most nyáron sem az aszály, sem a vihar nem tett komolyabb kárt a gyümölcsösökben. A helyi őstermelők szerint bár sok kertből eltűnt a sárgabarack, más gyümölcsből bőséges a termés, így legalább ezen a vidéken rendben halad a szezon. A meggy mostanában fogy el, a cseresznyeszezonnak vége – ráadásul az idei termés különösen jó lett. Van, ahol a málna is szépen beérett, bár több őstermelő most arra panaszkodik, hogy a nagy meleg két hete még összeaszalta a szemeket, most viszont inkább rothadnak. Máshol a poloskainvázió okoz gondot – vagyis a kép meglehetősen vegyes.

Így készül Marika néni favorit sárgabaracklekvárja

Molnár Istvánné, Marika vasi őstermelő épp sárgabaracklekvárt főzött, amikor a piaci közösségi lekvárfőzésen szóba elegyedtünk vele. Ahogy mesélte, szigorúan saját, jól bevált fazekában készíti a lekvárt – ez az ő lekvárfőző titka. Már vagy harminc éve megvan az edénye, rozsdamentes acélból van: tartós, nem veszi át az ízeket, könnyen tisztítható, de lassabban melegszik. De azt is elárulta, ötven éve őstermelő, és rendszeresen kint van a piacnapokon is.

Idén tavasszal elveszítette a férjét – ezért nem tudták beültetni a földet, de más években, mint mondja, szabadföldön, öntözés nélkül termelnek zöldséget. Mutatja is a telefonján a képeket a hatalmas borsóföldről. „Sárgarépát termelünk a szántóföldön, babot, céklát, burgonyát, uborkát, spárgababot, szokott lenni spenót, sóskánk is” – sorolta. Mindezt öntözés nélkül, ami manapság nem kis dolog.

Szombathelyi lekvárfőzés, Marika nénivel az élen, saját edényében készíti a baracklekvárt. (Fotó: Pais-H Szilvia

Vas megye még azok közé a térségek közé tartozik, ahol kevésbé érezni az elmúlt évek aszályait – Nemesbődön, Szombathely szomszédságában 2500 négyzetméteren gazdálkodnak. A zöldségek szabadföldön teremnek, de külön gyümölcsösük is van. A gyümölcsösben is mindenféle terem, amiből lekvár készül – ezeket a zöldségekkel együtt Marika a piacon árulja. Van galagonyalekvárja, készít szilvából, körtéből is – amit éppen ad a természet.

„Az idei termés valami csodálatos a gyümölcsből” – mondja. „Mondjuk a barackot le kellett füstölnünk éjjel. Kétszer is. Van egy katlanunk, abban égettük az ágakat, különben elvitte volna a fagy a termés javát.”

Ahogy mesélte, idén is sikerült vagy 40-50 üveggel a sárgabarackból is befőzni. Ezeket hordja ki a piacra – eladásra is, meg a családnak is készül a baracklekvár. Idén, úgy tűnik, rengeteg szilva is lesz, úgyhogy szilvalekvárból sem lesz hiány. Kompótot is készít – természetesen tartósítószer nélkül.

Arra, hogy a piacon sem nagyon látni barackot az őstermelőknél, és ha van is, 1900 forint körül adják kilóját, azt mondja: keresik nála is, mert országosan kevés termett, így magasabb áron lehet értékesíteni.

„A jó baracklekvár titka a szeretet” – árulta el végül. „A fazékon kívül ez a legfontosabb. Nem mindegy, ki hogyan, milyen kedvvel és lelkesedéssel áll neki.”

Így készül a friss, főzésmentes vasi málnaszörp

Stumpfel Lajos szintén vasi őstermelő, kistermelő – a közösségi piaci napon málnaszörpöt készít, meg is mutatja: egy húsdaráló formájú, profi szerkentyűvel készíti el a málnát. „Most már nem kézi erővel állok neki, ugye, helyette ezzel az elektromos tekerős jószággal készítem a szörpöket és a lekvárokat is. Ez itt egy komolyabb gép. Egy tízkilós adagot hamar le lehet vele darálni.”

Ezután kerül bele egy fixáló, ezzel tartósítja, majd cukorral – vagy ha kell, diabetikus változatban – aztán megy is az üvegbe. Ő a szörpöt bizony nem főzi be, nyersen benne marad a vitamin! - teszi hozzá.

Készül a málnaszörp. (Fotó: Pais-H Szilvia)

Őstermelőként lekvárokat, szörpöket, savanyúságokat és házi süteményeket készít a családdal. Gencsapátiban élnek, Szombathely határában három különböző területen is gazdálkodnak, és amit csak lehet, öntöznek.
– Van, ahol már csepegtetőrendszert építettünk ki: az IBC-tartályból megy a víz a csőrendszerbe – mesélte.

Őstermelőként néhány tyúkot is tartanak – a házi süteményekhez ugyanis szükség van tojásra. Mindössze öt tyúkjuk van, de azok is napi hat tojással szolgálnak.

Stumpfel Lajos is régóta piacozik, megvan a törzshelye. „Ha van elég termés, akkor azt is visszük a piacra, de sok mindent inkább feldolgozunk, főleg a szörpöket. A házi süteményekből pedig idén már nyolc lakodalomba is szállítottunk" – mesélte a HelloVidéknek.

A vásárlók gyakran panaszkodnak, miért ilyen drága a barack. Erre az őstermelő így válaszolt: „Azért, mert amit árulnak – még a piacokon is –, az sokszor több kézen megy keresztül. Egy termelő nem mindig tudja maga eladni a gyümölcsöt: nincs rá ideje, munkaereje, inkább eladja egy felvásárlónak. A felvásárló továbbadja, sokszor a nagybani piacra, ahonnan aztán a kereskedők hozzák ide. Ez a lánc minden pontján növeli az árat – mindenki rátesz valamennyit. Ez egyfajta lépcső, csak most nem lefelé, hanem felfelé vezet. A másik ok, hogy ha kevés terem, miközben a kereslet meglenne, az automatikusan felhajtja az árakat. Ez egy ördögi kör. Éppen ezért érdemes közvetlenül az őstermelőktől vásárolni. De azt is tudni kell, hogy ha nálunk kevés a termés, azt nagyon gyorsan elkapkodják.”

Az áremelkedés kapcsán még elmondta: muszáj nekik is emelni, követniük kell a trendeket, de igyekeznek reális árakat tartani. (Egy fél literes málnaszörp 1200 forintba kerül az őstermelőnél.) l„Ha megnézzük az üveges málnaszörpöt – nem drágább, mint a boltban, viszont a gyümölcstartalom össze sem hasonlítható.” 

Akad, aki idén inkább fügéből tervez lekvárt főzni

Vannak, akik az újfajta technológiákban hisznek – például csodafőző edényekkel, mint a Thermomix, készítik a lekvárt – a szombathelyi látványfőzésen ilyennel is találkoztunk. Ott már kevergetni sem nagyon kell. Mások viszont továbbra is a klasszikus módszert választják: a szilvalekvárt például kizárólag üstben, fával, tűzön főzik, ahogy régen.

Akadt olyan piacozó is, aki a pult előtt állva, mellettünk arra panaszkodott: hiába keresgél az interneten, idén olyan drága a barack, hogy tíz kilóért húszezer forintot is elkérnek.– Minek főzzek be? – kérdezte. Inkább kihagyja a barackot, helyette fügéből készít majd lekvárt – abból várhatóan sok lesz, roskadásig tele a fája. "Majd farsangkor azt esszük a fánkhoz, meg fügelekvár kerül majd a karácsonyi zserbóba is " - közölte, aztán még hozzátette, lassan, itt a nyugati határnál is, előbb terem meg citrom a kertben, mint a jóféle magyar barack.