Vallottak a szakértők: óriási bajban vannak a magyar erdőségek, rémisztő, ami helyettük jöhet

2025-ben a március kivételével minden hónap az átlagosnál szárazabb volt Magyarországon. Június, amely hagyományosan az egyik legcsapadékosabb hónapunk, idén a legszárazabb és a második legmelegebb lett az 1901 óta vezetett mérések szerint. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály pusztít.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen vizsgálták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. Bár az aszály természetes része Magyarország éghajlatának, a gyakoriságában és súlyosságában bekövetkező változások összefüggésben állhatnak a klímaváltozással.

A kutatók az erdészeti szárazsági mutató alakulását vizsgálták, amely a májustól augusztusig tartó időszak átlaghőmérséklete és csapadékösszege alapján számítható ki. Jelenleg az Alföld nagy részén erdőssztyepp klíma uralkodik, míg az ország csapadékosabb területein a gyertyános-tölgyes a domináns, néhány régióban pedig a bükk számára optimális a klíma.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási gazdasági fordulat közeleg: hihetetlenül meggazdagodhat az az ország, amelyik időben lép

A történelem során nem egyszer előfordult már, hogy egy-egy ország sorsát alapjaiban formálta át egy kedvező földrajzi adottság felismerése.

A 21. század második felére három forgatókönyvet vázoltak fel. Azonnali kibocsátáscsökkentés esetén maradnának a mai erdészeti szárazsági viszonyok. Elodázott kibocsátáscsökkentésnél az erdőssztyepp az Alföld szinte teljes területére kiterjedhet, a többi erdészeti klímaosztály területe pedig beszűkülne.

A legpesszimistább forgatókönyv szerint, ha az üvegházgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a 2061–2080-as időszakban megjelenik a sztyepp az Alföld középső és déli részein, amely a század végére tovább terjeszkedik. A bükkös valószínűleg teljesen kiszorul az országból, és a gyertyános-tölgyes is csak elvétve lesz megtalálható.

Különösen aggasztó, hogy a kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint 2081–2100-ra az ország területének 41%-án sztyepp (füves puszta) alakulhat ki. A kutatók figyelmeztetnek: a jelenlegi erdőtársulások megőrzéséhez mielőbbi kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.