Maffiamódszerekkel gyűjtik az agancsokat: súlyos természetkárosítás zajlik a hazai erdőkben

A szarvasok évente elhullajtott agancsa évszázadok óta értékes kincs a gyűjtők és a kézművesek számára. Az utóbbi években azonban a kereslet felfutása, valamint a fekete piac terjedése miatt szervezett bűnözői csoportok jelentek meg a vadászterületeken. Ezek a „maffiaszerű” módszerekkel dolgozó társaságok nemcsak a természetet károsítják, de az állatok életét is veszélybe sodorják - írta a Boon.hu.

A hullajtott agancs gyűjtése alapvetően engedélyhez kötött, amelyet a vadgazdálkodó szervezetek adhatnának ki. A legtöbb társaság azonban nem enged idegeneket a területére, hogy megóvják az élőhelyet a zavaró emberi jelenléttől. Ezt kijátszva a szervezett gyűjtők quaddal, terepmotorral vagy akár drónok segítségével fésülik át az erdőket.

A cél: minél több agancs rövid idő alatt.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szerint a legnagyobb gond, hogy az állatokat erőszakosan űzik, bozótosokba vagy veszélyes terepre terelve őket, hogy az agancs beakadjon és letörjön. Ez azonban nem természetes folyamat: ha az agancs még nem vált le magától, ilyenkor akár a koponyacsont egy része is kiszakadhat, súlyosan megsebesítve az állatot [forrás: mtsz.org].

Mekkora üzlet az agancs?

A hivatalos jogszabály szerint egy kilogramm hullajtott agancs értéke 10 ezer forint. Mivel egy gímszarvas agancsszára akár 4–6 kilogramm is lehet, egyetlen példány több tízezer forintot ér. A fekete piacon azonban ezek az árak még magasabbak, hiszen a kereslet nagy, a kínálat pedig szabályozatlan. Ez magyarázza, miért vállalják a bűnözők a kockázatot, és miért éri meg számukra nagyüzemben megszervezni az agancsok begyűjtését.

A károk, amelyek túlmutatnak az állatkínzáson

Az illegális agancsgyűjtés nem csupán a szarvasok életét veszélyezteti. Az erdőben hajszolt vadak:

• mezőgazdasági károkat okoznak, amikor pánikszerűen átvonulnak a vetéseken,
• közlekedési baleseteket idézhetnek elő, amikor százával rohannak át az utakon,
• veszélyhelyzetet teremtenek, ha lakott területekre tévednek,
  és nem utolsósorban kimerítik és legyengítik az állományt, amely így fogékonyabbá válik betegségekre.

A szakemberek szerint a hatósági fellépés rendkívül nehéz: a tettenérés szinte lehetetlen, mivel a gyanúsítottak bármikor hivatkozhatnak arra, hogy „csak találták” az agancsot. Földvári Attila úgy véli, a hatékony megoldás inkább a keresleti oldalon lenne: ha megszűnne a fekete piac, az illegális gyűjtés sem lenne kifizetődő.

Felmerült már egy olyan központi rendszer létrehozása is, amelyben a hullajtott agancs legálisan, szabályozott módon kerülhetne a piacra, biztonságos csatornákon keresztül. Ez azonban egyelőre még várat magára.