Biztonságban csőd esetén is - intézményesített védelem

OBA

Az OBA tagja kötelező jelleggel minden olyan hazai hitelintézet, amely rendelkezik betétgyűjtési tevékenységre vonatkozó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedéllyel. Jelenleg 33 bank, 5 hitelszövetkezet, 2 lakástakarék-pénztár és 169 takarékszövetkezet az OBA tagja.

Az OBA kártalanítást csak a névre szóló betétek - 2001. december 19. óta egyébként már csak ilyet lehet nyitni -, valamint a 2003. január 1. után kibocsátott banki kötvények, és letéti jegyek után fizet, abban az esetben, ha a hitelintézet fizetésképtelenné válik, azaz a betét befagy.

A törvényben meghatározott kártalanítási összeghatár jelenleg 6 millió forint betétesenként és hitelintézetenként összevontan. Az OBA 1 millió forintig a betét 100 százalékát, 1 millió forint fölötti betétrész 90 százalékát fizeti ki, tehát a betétbiztosítási önrész 10 %. A betétbiztosítás nem csupán forintbetétekre, hanem euróban, vagy az OECD bármely tagállamának törvényes fizetőeszközében elhelyezett betéteire vonatkozik. A kártalanítás egyébként kiterjed a tőkeösszegen felül a nem tőkésített - nem jóváírt - kamatokra is.

A betétbiztosítás költségeit nem a betétesek fizetik, hanem azt alapvetően hitelintézetek befizetései fedezik, de szükség esetén az OBA hitelt is felvehet, melyre az állam vállal garanciát. A 2005-ös év során a tagok összes befizetése elérte az 1 578 474 795 forintot. Az OBA vagyona 2005 végére elérte az 51,6 milliárd forintot, töretlen növekedés után, a kártalanítási kötelezettség szintén emelkedő tendenciát mutat, s az előző év végén az állomány 4551 milliárd forintot tett ki.

BEVA

1997. április 14. óta működik hazánkban egy befektető-védelmi intézmény is, a Befektető-védelmi Alap (Beva). A Beva - mely ugyanolyan kártalanítási intézmény, mint az OBA - célja mérsékelni azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy valamely Beva tag nem képes kiadni a befektetők jogos követeléseit. A Beva tagjai között jelenleg összesen 17 befektetési alapkezelő, 17 befektetési vállalkozás és 24 hitelintézet található.

Kártalanítást a Beva azon befektetők számára nyújt, melyek valamely Beva-taggal az úgynevezett biztosított tevékenységek körében valamelyik tevékenységre érvényes szerződést kötöttek. Ennek alapján pedig a befektetési szolgáltató birtokába került vagyont (értékpapír, pénz) a szolgáltató nem tudja kiadni azt a befektetőnek.

A biztosított tevékenységek az alábbiak, ezek végzéséhez PSZÁF-engedély szükséges:
· bizományosi tevékenység;
· kereskedelmi tevékenység;
· egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés);
· értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;
· értékpapír letétkezelés;
· ügyfélszámla-vezetés;
· értékpapírszámlavezetés.

A kártalanítás maximális összege jelenleg befektetőnként és összevontan 2 millió forint, amely 2008. január 1-től 6 millió forintra fog emelkedni. A mód az OBA-hoz hasonlatos, az 1 millió forint feletti követelés 90 százalékát fizeti ki a Beva, az önrész tehát ebben az esetben is 10 %. Az eddig benyújtott 11 643 igény közül 9 765 darabot fogadott el a Beva és 4,306 milliárd forint összegben fizetett ki kártalanítást.

PGA

Az 1997. évi LXXXII. Törvény hozta létre a Pénztárak Garancia Alapját (PGA), amely a magánnyugdíjpénztárakba járulékot, illetve tagdíjat fizetők megtakarításainak bizonyos káreseményei ellen hivatott védelmet nyújtani, hasonló módon, mint az OBA és Beva.

A PGA tagjai tehát a magánnyugdíjpénztárak, akik garanciadíjat fizetnek. Ebből garanciális kifizetésre kerül sor, amennyiben a pénztár nem tud fizetni pénztárváltás, vagy a TB-rendszerbe való visszalépés esetén, vagy a nyugdíjfolyósítás időszakában. A PGA-nál azonban nincsen maximális összeg, sem önrész.

A garanciafizetést (az OBA-hoz és Bevához hasonlóan) a tagdíjon felül rendkívüli díjfizetés és hitelfelvétel fedezi. A biztosítás nem vonatkozik sem az önkéntes nyugdíjpénztárakra, sem egyéb társadalombiztosítási intézményekre nem vonatkozik