Berobbant a devizahitel-piac - pénz nincs, de költeni szeretnéd?

2006-ban a magyarországi háztartások átlagos hitelállománya 1 791 euróra növekedett az egy évvel korábbi 1 255 euróról. Az alábbi diagrammon jól látszik, hogy ez az érték még mindig alacsonynak számít a régi tagállamok adatait tekintve, ám elgondolkodtató, hogy ezzel szemben a régióban első helyen szereplünk.

A Cetelem az idén is elkészítette a lassan már hagyományossá vált Európai Barométer körképét. A 12 országra kiterjedő körképbe az idén Oroszország is bekerült, a felmérés keretein belül 10 000 európai fogyasztót kérdeztek meg, országonként legalább 500 főt.

Most először egy 2010-ig szóló előrejelzést is készítettek a felmérés során, amely arról tanúskodik, hogy az újonnan csatlakozott országok és Oroszország esetében az utolérési effektus lassult, mert a régi és új országok növekedési ütemében tapasztalható különbség mérséklődik.

Az idei év különlegessége, hogy a magyarországi események miatt a felmérést kétszer kellett elkészíteni, mivel az első felmérés időszak még az októberi zavargások előtt, szeptemberben volt. Az novemberi második futam érdekes eredményeket hozott. Bár a fogyasztói bizalom visszaesése természetesen hazánkban volt a legjellemzőbb, az események a régió országainak állampolgárainak közérzetét is befolyásolták.

Az tavalyi évben a belgák átvették a legoptimistább nemzet címet Oroszország lakosaitól, miközeben az európai polgárok által a saját gazdaságuk helyzetéről alkotott összkép azonos maradt.

A felmérés tanulsága szerint a politikai bizonytalanság nagyobb mértékű hatással bír a közérzetre, mint a jövedelem csökkenéssel járó megszorító intézkedések. Utóbbi hatása sokkal inkább a fogyasztási és megtakarítási hajlandóság kérdéseiben nyilvánult meg.

A már korábban is alacsony megtakarítási hányad 6 százalékra zuhant vissza, miközben a vásárlási szándék 92 százalékra nőtt, amelyben az árak emelkedésének tudata is fontos szerepet játszott. A lakosság láthatóan a megtakarítás-csökkentés és az életszínvonal megtartásának stratégiáját mellette tette le voksát a megszorítások idejére.

Az Európai Barométer becsült adatai alapján a hitelállomány növekedési üteme az elmúlt évben a korábbi majd 70 százalékról 42,7 százalékra csökkent, bár az "óriásinak" tűnő visszaesés csupán annyira volt elég, hogy a magyar hitelállomány növekedési üteme ne emelkedjen ki olyan magasan az európai mezőnyből.

A fogyasztói hitelállományban egyértelműen a deviza került hangsúlyba, több mint 80 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik a kedvezményesebb feltételekkel felvehető devizahitel mellett döntöttek. Emellett erős eltolódás figyelhető meg a hosszabb távú devizahitelek felé, ez az állomány főként jelzáloghiteles személyi kölcsönökből és konszolidációs hitelekből tevődik össze.

Az sem véletlen, hogy a legtöbb BAR-listás a fogyasztási hiteleket felvevők közül kerül ki, ennek oka Lendvai János, a Cetelem magyarországi vezérigazgatója szerint abban keresendő, hogy a fogyasztói hitelállomány több százezer kisebb összegű hitelből áll és a nagy számok törvénye ebben az esetben is érvényesül. Másrészt a magyar lakossági adósságszerkezete réteges, s kevesebb jövedelemmel rendelkezők a törlesztési lista végére helyezik a fogyasztási hitelt, amelynek nem fizetése nem von magával olyan súlyos következményeket, mint amilyenekkel egy lakáshitel esetében szembe kell nézniük.