Kevesebbet kérnek, ha hamarabb fizetsz - leesett az állunk a bankfiókban

A britek által felállított negatív példa arra sarkallt bennünket, hogy nézzünk utána, vajon a hazai kereskedelmi bankok hogyan viszonyulnak az előtörleszteni, vagy a tartozásukat teljesen visszafizetni szándékozó ügyfelekhez, vagyis mekkora most az előtörlesztési díj és hogyan változott ez a tarifa az elmúlt két esztendőben.

De mielőtt belevágnánk az egyébként némi optimizmusra okot adó adatok ismertetésébe, lássuk mi a jogi alapja annak, hogy a bankok egyoldalúan módosíthatják a szerződésben foglaltakat, illetve hogy él-e minden bank ezzel a lehetőséggel!

Kit mit tehet a szerződéssel: te húzod a rövidebbet!

A kereskedelmi bankok többsége már a hitelszerződésben rögzíti, hogy a pénzintézet jogosult bizonyos külső tényezők változása vagy bekövetkezése mellett (bankközi kamatok emelkedése, jogszabályi környezet változása, a jegybanki irányadó ráta módosulása), a bank hirdetményében szereplő kamatoknak és tarifáknak megfelelően, módosítani a hitel feltételeit.

Az ügyfeleket persze értesíteni kell a megváltozott körülményekről, ám a hitelfelvevő az egyre növekvő törlesztőrészletek láttán sem teheti meg, hogy az indokolatlannak vélt emelésekre hivatkozva nem fizeti a törlesztőrészleteket. Tehát a bankok egyetlen intézkedése sem jogosít meg fel minket a fizetés megtagadására.

A pénzintézetek egy része a hitelszerződésekben, a többiek csupán az alapszabályzatban rögzítik azokat az eseményeket, melyek esetén a bank jogosult a feltételeket egyoldalúan módosítani. Természetesen az alapszabályzatban rögzítettek jelzik, hogy a bankok mekkora mozgásteret hagynak maguknak a lakáshitelek feltételeinek egyoldalú változtatásával kapcsolatos kérdésekben.

Előtörlesztés most és két éve - egy pozitív meglepetés

Kellemes meglepetés ért minket, ahogy a kereskedelmi bankok által megkövetelt előtörlesztési díjakon végigtekintettük. Azok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a pénzintézetek nemhogy növelték volna ezen tarifákat, de néhány esetben csökkenésről tanúskodnak a számok.

A két évvel ezelőtti és a most jellemző előtörlesztési díjakat a következő táblázatban foglaltuk össze. 2006-ban a CIB és az Erste is rögzítette az általa felszámolt előtörlesztési díjakat 30 ezer forintban (az Erste Bank végtörlesztés esetén 50 ezer forintot számol fel). A fixált díjak az esetek többségében mindenképpen kedvezőbb feltételt jelentenek, mint a korábbiakban jellemző, a fennálló tőkerészre vonatkozó 1,5-2 százalékos tarifák.

Aggódnia csak a támogatott lakáshitellel rendelkezőknek kell, ahol az előtörlesztési díjak még manapság is elérik a fenálló tőketartozás 2-4 százalékát. Ennek oka, hogy az állami támogatással számoló bankok nem szívesen mondanak le a már bekalkulált összegről, így nem is ösztönöznek arra, hogy a futamidő vége előtt visszafizesd a kölcsönöd.

Pontosan ezért jellemző még mindig, hogy bár az OTP esetében a piaci kamatozású forinthiteleknél az előtörlesztési díj csupán 35 ezer forint, a jelzálogbankkal együtt nyújtott konzorciális forinthitelek esetében ez az érték elérheti a befizetett összeg 2,6-3,6 százalékát, és minimuma a 35 ezer forint.

Uniós szabályozás, egyszerűsödő hitelpolitika

Arról is megkérdeztük a bankokat, hogy információik szerint a készülőben lévő Európai Uniós ajánlások milyen módon befolyásolják majd az előtörlesztési díjak alakulását. Az Erste Banktól megtudhattuk, hogy az ajánlásokban minden valószínűség szerint lesz egy maximalizált százalékos érték, amely megadja majd az előtörlesztési díjak plafonját, ám a bank szerint az általuk alkalmazott fixdíjas forma kedvezőbb feltételek biztosít ennél.

A K&H megerősítette, hogy az EU szabályzat rögzíti majd az előtörlesztési díjak alkalmazását és annak mértékét, de egyben lehetőséget is ad a bankoknak arra, hogy a futamidő lejárta előtti hitel-visszafizetéssel kapcsolatos költségeiket érvényesítsék. Azt azonban, hogy pontosan mit is takarnak ezek a költségek, még nem lehet biztosan tudni.

Előtörlesztési problémák, avagy hogyan tartsuk meg a már meglévő ügyfeleket

A hazai kereskedelmi bankok, saját bevallásuk szerint, főként a hitelkiváltás eszközéhez nyúlnak abban az esetben, ha az ügyfél anyagi gondjai megoldása végett fordul a pénzintézetekhez.

Az erre az esetre kidolgozott adósságrendező hitelek esetében persze a banknál maradó ügyfelek kedvezményekre számíthatnak, amelyek jelenthetik akár az értékbecslési-, közjegyzői díjak elengedését vagy egyszerűsített eljárást.