Települések banki feketelistán - Hol nem hiteleznek a bankok?

A CIB, az OTP és az Erste Bank - arra a kérdésre: előfordulhat-e az, hogy csak azért utasítanak el egy hitelkérelmezőt, mert az adott ingatlan kistelepülésen áll? A CIB Bank illetékesei azt válaszolták: ez önmagában nem gátolhatja meg egy hitelszerződés megkötését. Az OTP közleményéből mindössze annyi derült ki, hogy létezik náluk egy településminősítési rendszer. Az Erste Bank nem válaszolt a kérdésekre. A telefonos érdeklődést követően azonban kiderült, valóban létezik egyes bankokban az aprófalvak "feketelistája. Az Erste Banknál kiderült: 500 lakosúnál kisebb településen álló ingatlanhoz nem adnak kölcsönt. Az OTP hitelvonalán jelentkező hölgy azt közölte: ellenőriznie kell, hogy szerepel-e "települési listájukon" a kérdéses község.

Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség lakáshitelezési munkacsoportjának vezetője szerint lehetséges, hogy egyes bankokban léteznek listák a hitel szempontjából kockázatosnak ítélt településekről. Hozzáteszi: egy kis községben lévő ház használati és piaci értéke között akkora lehet a különbség, ami miatt túlságosan kockázatos lenne a bank számára a hitelezés, hiszen az épület fedezetként jóval kevesebbet ér, mint amennyibe került.

- Eddig nem érkezett egyetlen, ilyen jellegű panasz sem - mondja Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője, aki megjegyezte: a bankok szabadon dönthetnek arról, kinek adnak kölcsönt. A szóvivő hozzátette: ha viszont a település méretével, lakosainak számával indokolja egy bank a hitelkérelem elutasítását, akkor az felveti a diszkrimináció gyanúját. Ezért, ha ilyen esetről kapnának hivatalos értesítést, akkor a panaszt továbbítanák az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak.

Furmann Imre, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökhelyettese, hozzáteszi: jogellenes, ha egy bank valakit lakhelye - vagy leendő lakhelye - miatt hátrányosan megkülönböztet. Ha ezt az eljárást valaki bizonyítani tudja, akkor az érintett pénzintézet akár hatmillió forintos bírsággal is sújtható.

Budapesten és nagyobb településeken a hitelképesség nem a területi elhelyezkedéstől, hanem a felépítménytől függ. Minden hiteligényt kielégít valaki. Ám az könnyen lehet, hogy a finanszírozó partner nem a piacvezető bankok közül kerül ki, hanem a kisebb pénzintézetek közül.

Az ingatlan városon belüli elhelyezkedése önmagában egyetlen banknál sem kizáró ok, de más forgalmiérték-csökkentő tényezőkkel együtt a kérelem elutasításához vezethet. Különösen igaz ez, ha a kérelmező a jövedelemvizsgálaton is rosszul szerepel. Hiába ugyanis a bankon belüli egységes "kockázati szorzó", ha más kiindulási alapról indul a budai elit negyed családi háza és a kültelki viskó. Közkeletű tény, hogy a szegényebb kerületekben a kiszemelt ingatlan értékének nagyobb hányadára kérnek hitelt, mint a divatos kerületekben. Az átlagos hitelnagyság Budán mégis 40 százalékkal meghaladja a fővárosi középértéket.

Tiltott zónák nincsenek, kiemelt területek viszont vannak - állítja Csatár Krisztina, a Credit House Magyarország Zrt. munkatársa, aki szerint a budai elit kerületek - I., II., III., XI. és a XII. - valamint a divatos pesti - V., VI. és XIV. - kerületek külön hitelzónát képviselnek. Az itt található ingatlanok forgalmi értékének 60-70 százalékát is szívesen meghitelezik a bankok, míg a többi kerületben ragaszkodnak az ötvenszázalékos önrészhez. Az ingatlanpiaci szempontból kockázatosnak ítélt negyedekben - ez akár utcánként is változhat - könnyen előfordulhat, hogy az ingatlan piaci értékének legfeljebb negyven százalékáig adnak kölcsönt. A jövedelemvizsgálat pedig legfeljebb ronthat ezen az arányon.