Akik a devizahiteleseknél is rosszabbul jártak

A befolyásoló tényezők

A május közepi intenzív forintgyengülés fényében talán meglepő, de az árfolyam szempontjából május hónap még mindig viszonylag kedvezően alakult a devizahitelesek számára, a forint árfolyama ugyanis erősebb volt, mint az év korábbi hónapjaiban. Ezzel együtt is az év első öt hónapja jóval magasabb törlesztőterhet hozott a háztartások számára a tavalyi év átlagánál, hiszen a frank átlagárfolyama 18, az euróé 16, a jené pedig 0,3 forinttal volt magasabb idén, mint a tavaly az év egészében.

Egy lakáshitel törlesztőrészletét persze nem csak az árfolyam, hanem a hiteldíjak (kamat+rendszeres költségek) is befolyásolják. Ezek jóval ritkábban változnak az árfolyamnál, igaz, a devizahitelek esetében jellemzően az árfolyamhoz hasonlóan felfelé. A közvélekedéssel ellentétben azonban az utóbbi két évben nem kerítettek sort tömeges kamatemelésre a bankok. Ellenpélda természetesen akad, az átlagkamatokban azonban nem történt jelentős változás. A meglévő frankhitelek kamata március végén 6,2, az euróhiteleké 7,7, a jenhiteleké (becsléseink szerint) 3,4, a piaci forinthiteleké 11,0 százalék környékén alakult. A kamatemelkedés csak a frissen kínált forinthitelekre volt jellemző a végtörlesztés időszakában. Az egyéb költségeket (vonatkozó adatok hiányában) 2%-ra becsüljük, ez azonban nem befolyásolja az egyes devizák közötti összehasonlítást.

A devizahitelek csaknem 100%-át 2004 eleje és 2010 augusztusa között folyósították a magyar bankok, azóta ugyanis csak nagyon szigorú feltételek (pl. a minimálbér 15-szörösére rúgó devizajövedelem) mellett lehet ilyet felvenni. Az MNB statisztikái szerint 1810 milliárd forintnyi frank- és jenalapú lakáshitelről, illetve 255 milliárdnyi euróalapú lakáshitelről beszélhetünk (ezen felül vannak még a szabad felhasználású jelzálog-, illetve fedezetlen devizahitelek). A frank- és jenhitelek döntő részét a válság 2008. őszi kirobbanása előtt, az euróhitelek jelentős hányadát pedig 2009-2010-ben folyósították. A frankhitelek 93%-át 175 forintos frankárfolyam alatt vették fel az ügyfelek, szemben a mostani 240 feletti árfolyammal.

Egy példa

A felvétel óta lezajlott kamat-, de különösen árfolyamemelkedés hatására egy 2007 szeptemberében felvett húszéves frankalapú lakáshitel törlesztőrészlete ma átlagosan közel 82%-kal magasabb a kezdetinél. Ha ezt a hitelt euróban vette volna fel az adós, akkor 26%-os, a jenhiteleknél 90%-os, a forinthiteleknél viszont csak 4%-os lett volna az emelkedés. A változások eredményeként ma az euróhitel törlesztőrészlete a legalacsonyabb, a frankhitelé a legmagasabb.

Az átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján azonban más képet kapunk: még mindig a jenhitelesek jártak a legjobban, őket az euróhitelesek, majd a frankhitelesek követik, és a forinthitelesek törlesztették a legnagyobb összeget ugyanolyan paraméterrel rendelkező hitelek esetében. Az eddig eltelt idő természetesen nem igazolja az egyes devizahitelesek döntésének helyességét vagy helytelenségét, a teljes futamidő fogja csak eldönteni, kik járnak a legjobban.

Mikor volt érdemes felvenni?

Az iménti példa konkrét időpontban (2007 szeptemberében, vagyis a jenhitelezés kezdetén) felvett hitelekre vonatkozott. Nagyon nem mindegy azonban az sem, mely időpontban került felvételre a deviza- illetve forinthitel, és például voltak-e olyan időszakok, amikor a forinthitel kedvezőbb döntés lett volna. Az alábbiakban gondolkodásunk logikáját megváltoztatva nem a törlesztőrészletek egyetlen példán végigkövethető alakulását nézzük meg, hanem azt, mekkora az egyes időpontokban felvett hitelek átlagos törlesztőrészlete 1. a futamidő kezdetén, 2. jelenleg, illetve 3. a futamidő eddig eltelt részében átlagosan. Az alábbi ábrán is látható, hogy amíg elérhető volt a jenhitel, ennek a kezdeti törlesztőrészlete volt a legalacsonyabb, mégpedig az alacsony kamatszint miatt.

A jelenlegi átlagos törlesztőrészlet azonban nagyon eltér a kezdetitől: a 2008 végén folyósított jenhitelek esetében a legalacsonyabb (közel 70 ezer forint), a 2008 nyarán folyósított frankhiteleknél pedig a legmagasabb (csaknem 115 ezer forint) a húsz évre felvett 8 millió forintos hitelek törlesztőrészlete. Ami viszont a relatív törlesztőrészlet-emelkedést illeti, a 2008 nyarán felvett jenhitelek törlesztőrészlete emelkedett a leginkább (akár 120%-kal), a 2005-ben felvett forinthitelek törlesztőrészlete viszont több mint 10%-kal is alacsonyabb lehet most az eredetinél.

Hogy melyik devizában volt érdemes eladósodni, azt nem a kezdeti és nem is a jelenlegi, hanem a kifizetett teljes törlesztőrészlet összege dönti el. Mivel a futamidő egészére erről még nincs adatunk, érdemes az eddigi törlesztőrészletek összegéből, illetve átlagából kiindulni. Ez alapján a forinthitelek, illetve a 2008 nyarán felvett devizahitelek teljesítettek a legrosszabbul, a 2006 nyarán felvett devizahitelek, valamint a válság kitörése után folyósított jenhitelek azonban kiemelkedően jól teljesítettek. Nagy átlagban kijelenthető, hogy az eddigi törlesztőrészlet alapján az euró- és jenhitelesek jártak a legjobban, a frankhitelesek már kevésbé, hozzájuk képest pedig még mindig jóval többet törlesztettek a piaci forinthitelt felvevők. A kezdeti törlesztőrészlethez képest persze sokakat értek kellemetlen meglepetések még akkor is, ha átlagos eddigi törlesztőrészletük nem a legmagasabb másokéhoz viszonyítva. Leginkább a 2008 nyarán felvett devizahitelekre igaz ez, hisz akkor volt a legerősebb a forint.