Újabb öngyilkos devizahiteles: mi az igazság?

A Blikk információi szerint a volt rendőrségi karbantartó május 15-én mondott fel, hogy a polgári életben elhelyezkedve több pénzt keressen, ezzel pedig fedezni tudja devizahitelének törlesztőrészleteit. Ismerőse szerint azt gondolta, ha anyagilag is rendbe jön, visszahódíthatja feleségét, akitől már fél éve külön élt, de a terve nem sikerült.

November 22-én H. György benzint töltött két energiaitalos palackba, leöntötte magát, majd meggyújtotta ruháját, és berohant a Tevei utcai rendőrpalota épületébe, ahol aznap éppen ott volt felesége, H. Györgyné is. Amikor berohant az épületbe, azt kiabálta: "Szeretlek, Eta!", majd összeesett.

Tendencia lenne?

A bulvárlap írása nem egyedülálló, korábban többször is előfordult, hogy a sajtó a fojtogató tartozásokkal magyarázott egy-egy tragédiát. Még 2011-ben számoltunk be például egy végzetes tragédiáról: akkor attól volt hangos a sajtó, hogy S. István rendőr alezredes vélhetően azért lőtte fejbe magát, mert nem tudta fizetni svájcifrank alapú hitelének megnövekedett törlesztőrészleteit. Idén júliusban pedig a 27 éves fiatalember tragédiájáról cikkeztek a bulvárlapok. Úgy tudni, hogy K. Jánosnak sokmilliós devizahitele volt, amit már nem tudott tovább fizetni.

Bár kétségtelen, hogy egy komoly adósság súlyos családi tragédiához is vezethet, ugyanakkor jó tudni, hogy a statisztikák ezt aligha támasztják alá. A tény ugyanis az, hogy Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2300-2500 öngyilkosságot követnek el, szemben a kilenvenes évekkel, amikor 4000-nél is többen vetettek véget saját kezűleg életüknek. A KSH statisztikája tehát egyértelműen igazolja, hogy még akkor is csökkent az öngyilkosságok száma hazánkban, amikor a válság miatt a legnagyobb mértékben emelkedett a bedőlt hitelek száma. Összefüggés tehát aligha vonható, maximum egyedi esetekről beszélhetünk ezek esetében.

Pontot tettek a devizahitel-probléma végére

Mint ismert, az Országgyűlés a héten fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. E szerint a forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak.

Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.

Emellett elfogadta a fair bankokról szóló törvényt is az Országgyűlés. A törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, valamint egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást. Érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.