-5 °C Budapest

Ez most komoly? Visszatérnek a válságot okozó hitelek

2016. május 5. 20:02

Hiába söpörte el a lakáshiteleket a gazdasági válság 2008-2009-ben, most úgy tűnik, hogy visszatér a korábbi gyakorlat. Van ugyanis olyan angol bank, ahol önerő nélkül vehetünk fel lakáskölcsönt. Hazánkban viszont még mindig szigorúak a szabályok, így nálunk ez (egyelőre) nehezen lenne megoldható.

Már nem kell önerő a hitelhez

Míg Magyarországon a lakás forgalmi értékéhez képest legalább 20 százalékos önerővel minden új lakáshitel-felvevőnek rendelkeznie kell, Nagy-Britanniában lazábbak a feltételek:

  • a brit bankok többsége mindössze 5-10 százalékos önerővel már hitelez ügyfeleket,
  • az egyik legnagyobb lakossági hitelező, a Barclays pedig a Financial Times cikke alapján már 0 százalék önerővel is nyújt jelzáloghitelt egyes ügyfeleinek.

Utóbbi bank azzal indokolta a lakásérték 100 százalékára felvehető hitel bevezetését, hogy ezzel megkönnyítik azon fiatal ügyfelek dolgát, akik eddig csak szülői segítség igénybevételével remélhették, hogy új lakáshoz jutnak. Arányukat a bank az első lakásvásárlók körében 35 százalékosnak mérte, ebből 20 százalék visszafizetési igény nélkül, ajándékba kapja szüleitől vagy más jótevőitől a szükséges önerőt.

Egyetlen elvárása a banknak azért így is maradt: kér egy családtagot vagy más kezest, akinél a lakás vételárának 10 százaléka tartalékként legalább három évig igazoltan rendelkezésre áll a kamatfizetési kötelezettség esetleges megtérítésére. Ezt a "szépséghibát" leszámítva
ez az első önerő nélküli jelzáloghitel a pénzügyi válság óta.

A hitel megjelenése azt mutatja, hogy a bankok várhatóan ismét visszatérnek az alacsonyabb önerőt igénylő, vagyis magasabb hitelfedezeti aránnyal rendelkező, kockázati versenyt indukáló lakáshitelekhez.

Mi a helyzet Magyarországon?

Különösen a 2006-2008-ban kihelyezett lakáshiteleknél jelentkezett az alacsony önerő - magas hitelfedezeti arány (lakáshitel-tőketartozás/fedezeti ingatlan értéke= LTV-mutató) problémája Magyarországon. Ebben az időszakban átlagban 70-80 százalékos LTV-vel helyeztek ki a bankok lakáshiteleket, ami azt jelenti, hogy viszonylag nagy volt a 90-100 százalékos LTV-jű hitelek aránya is. Érdekeltek voltak ebben a hitelközvetítők is, a jegybank válság eleji elemzései szerint ráadásul az általuk értékesített hitelek nemcsak magasabb LTV-mutatóval, de nagyobb bedőlési aránnyal is rendelkeztek. A hitelfelvétel után néhány éven belül tovább emelte az LTV-mutatókat, hogy

  • a devizaárfolyam-emelkedés hatására megemelkedett az ügyfelek tőketartozása, vagyis nőtt az LTV-mutató számlálója,
  • a lakáspiac visszaesése hatására értéktelenebbé váltak a hitelfedezetként bevont lakások, vagyis csökkent az LTV-mutató nevezője.

A fentiek eredményeként ma Magyarországon még mindig 31 százalék azon lakáshitelek aránya, amelyeknek 90 százalék feletti az LTV-mutatója a fennálló tőketartozás és az aktualizált (becsült) lakásérték alapján.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A válság után felvett hitelek LTV-mutatója már jóval alacsonyabb, különösen 2012-2013-ban voltak óvatosak a bankok az alacsony önerővel rendelkező, magas kockázatú ügyfelek hitelezésével. Mivel 80 százalék feletti LTV-vel csak hitelkiváltások finanszírozhatók, új lakáshitelek csak 80 százalék alatti LTV-vel vehetők fel, megnőtt azonban a 70 százalék feletti hitelfedezeti aránnyal rendelkező hitelek aránya az elmúlt negyedévekben, ahogy az alábbi ábra mutatja. Tapasztalható tehát Magyarországon is kockázati lazítás a bankok részéről.

Milyen szabályok vannak Magyarországon?

A bankok túlzott kockázatvállalását az MNB adósságfék szabályai hivatottak megakadályozni. 2015. január 1-je óta ennek értelmében

  • szükséges a legális jövedelem igazolása hitelfelvétel során,
  • az adósok összes, legális nettó jövedelmének felére (legalább 400 ezer forint jövedelem felett 60 százalékára) rúgó törlesztőrészletig lehet elmenni és
  • a biztosítékul szolgáló lakás forgalmi értékének legfeljebb 80 százalékára lehet forinthitelt felvenni (ez korábbi években is így volt).

Bár egyelőre korai lakáshitel-buborékról beszélni Magyarországon, könnyen elképzelhető, hogy a következő években a fenti szabályok szigorítására lesz szükség a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása érdekében. Nulla önerővel tehát csak

  • hitelkiváltási célra vagy
  • pótfedezet (másik lakás) bevonásával

lesz lehetőség valószínűleg a következő években is Magyarországon.

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2026. január 20. 16:52
Az Arany Bence nevével fémjelzett, 2025-ben alapított CEE Classifieds egyik leányvállalatán keresztü...
Holdblog  |  2026. január 19. 09:09
Az egyik legnépszerűbb befektetési stratégia lett a buy the dip, kevés piaci módszernek lett akkor k...
Kasza Elliott-tal  |  2026. január 18. 17:41
A januári Top 10 nyolcadik helyezettje, a chartja alapján érdemes megnézni egy kicsit alaposan.Cégis...
Bankmonitor  |  2026. január 16. 17:03
Február másodikától 2,5 millió forintra lehet pályázni napelemekhez kapcsolódó energiatároló, akkumu...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 21. szerda
Ágnes
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?