Vihar előtti csend? Még nem látszik, hányan eshettek hitelcsapdába a moratórium után

„A kamatfizetési és hitelfelmondási stop 2022 december 31.-i végére már a moratórium ötödik körét éltük meg. Addigra már csak nagyon kevesen éltek ezzel a védelemmel. A hitelmoratórium kivezetését követően még nem történt jelentősebb felpezsdülés a követelésvásárlói piacon. A fizetésképtelenségi hullámmal kapcsolatos előzetes félelmek azért sem váltak valóra, mert a kormány az adósok védelmében jogszabályban garantálja, hogy a havi törlesztőrészlet 2023 januárjától nem emelkedhet a moratóriumban való részvétel során felhalmozódott kamatokkal és díjakkal: a tartozás visszafizetése a futamidő meghosszabbításával valósulhat meg. Ezen túlmenően, számos terméknél a kamatok most nem árazódhatnak át a piaci szintre, mert kamatstop is érvényben van június 30-ig. Ez azért is jelentős segítség az adósoknak, mert amíg 2022 elején csak mintegy 4 százalék volt a bankközi kamatláb (BUBOR) annak mértéke mostanra 13 százalékra növekedett. Vagyis a gazdasági környezet romlása ezáltal sem hat teljes mértékben a hitelfelvevőkre” – fejtette ki Bódizs Kornél.

A szakember szerint, bár a moratórium kivezetése a kisvállalkozásokat és a háztartásokat sem érhette váratlanul, azzal, hogy két és fél éven keresztül nem kellett fizetni a hitelt, az érintett családok többségének fogyasztási görbéje úgy alakult át, hogy abban már nem szerepelt a hiteltörlesztés kötelezettsége. E tételnek a családi költségvetésbe való visszarendezése akár komoly kihívást is jelenthet.

A MAKISZ elnöke ugyanakkor bíztatónak tartja, hogy a hitelmoratórium alatt, az energia áremelkedés és az infláció ellenére csak minimális mértékben nőtt a közüzemi tartozások mértéke. Ebben azonban változást hozhat a hitelfizetési kötelezettség újbóli megjelenése, mert szavai szerint a magyar családok prioritási sorrendjében a kiadásokat tekintve a banki termékek, azon belül is a jelzáloggal fedezett termékek, gyakran megelőzik a közüzemi számlákat.

A moratórium lejártával azért sem érezhető még jelentős változás, mert az MNB is óvja a piacot a sokkhatásról azzal, hogy a kereskedelmi bankoknak előírja, hogy a moratórium lejártát követően milyen plusz lépéseket kell megtenniük a nem teljesítővé váló állományok átstrukturálása érdekében. A banki portfóliókban várhatóan a tavasz végére fog nyilvánvalóvá válni, melyik az az ügyfél illetve állomány, amelynél nem sikerül megállapodást kötni, vagy nem sikerül visszaterelni a normál törlesztés medrébe. Ezek után indulnak meg azok a banki behajtási folyamatok, amelyek a követelés eladásához is vezethetnek. Ennek hatása várhatóan a nyár végén, illetve ősszel jelenik meg a követeléskezelési piacon

– értékelt Bódizs Kornél. Hozzátéve: az ügyfelek fizetési képességét a gazdasági környezet (az infláció és a rezsiköltségek alakulása, valamint a béremelések mértéke) ezalatt is nagyban befolyásolhatja, tehát a bedőléssel érintett hitelek nagyságrendje sok tényezőtől függ.

A szakértő szerint azoknak az adósoknak, akik úgy látják, hogy az újból kötelezettséggé vált törlesztés nehézséget okoz, mindenképpen érdemes felvenniük a kapcsolatot a pénzintézetekkel, majd a követeléskezelőkkel. Utóbbiakról fontos tudni: mindig abban érdekeltek, hogy a bajba került ügyféllel, az anyagi körülményeit is figyelembe véve, megállapodás jöjjön létre.

A szakember ugyanakkor veszélyesnek tartja, hogy a különböző fórumokon és internetes felületeken ismét elszaporodtak azok a hirdetések, amelyekben adósságmentést ígérnek. A MAKISZ tapasztalatai szerint ezekkel érdemes óvatosnak lenni, mert miközben tényleg vannak olyanok, akik mediátorként sikeresen segítik elő az ügyfél számára előnyös megoldás kidolgozását, máig nem csökkent a kóklerek száma sem. A szervezet elnöke ezért azt tanácsolja, hogy a bajba jutott adósok, csak olyan felkészült szakembert, szervezetet válasszanak, aki ügyvédként tevékenykedik, vagy amely az MNB - mint pénzügyi felügyelet -, közvetítői listáján is szerepel.