Rengteg magyar szívhatja a fogát: hiába keresnek többet, így se fognak hitelt kapni

Azt, hogy mekkora összegű lakáshitelt vehet fel valaki, a nettó igazolt jövedelmének nagysága, valamint a fedezetként bevont ingatlan becsült forgalmi értéke együttesen határozza meg. A fedezetet illetően az általános szabály az, hogy a becsült forgalmi érték – ez jó esetben a vételár – legfeljebb 80 százalékát hitelezhetik a bankok, 20 százalékot mindenképpen saját megtakarításból kell tudni előteremteni. Kivételt jelent, ha a megvásárolni kívánt ingatlanon felül további más ingatlan is bevonásra kerül, mint pótfedezet, ebben az esetben ugyanis az ingatlanok együttes értékének 80 százaléka a plafon - írja elemzésében a Bankmonitor.

Így határozza meg a felvehető hitel összegét a nettó jövedelem

A nettó igazolt jövedelem nagysága a bevállalható havi törlesztő maximumát határozza meg, ezzel pedig közvetve a felvehető hitelösszeg nagyságára is hatással van. Az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – szabály szerint az 500 000 Ft-ot el nem érő nettó jövedelemnek legfeljebb az 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg félmillió forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék. Ez alapján a 2022. decemberi, kedvezményekkel számolt 400 300 forintos nettó átlagkereset legfeljebb 200 150 forint havi törlesztőt bír el, míg a kedvezmények nélküli összeggel elméletileg 193 500 forintig lehet elmenni.

Ezek azonban csak elméleti maximumok, ugyanis a bankok a nettó jövedelmet valamekkora megélhetési költséggel csökkentik, majd az így kapott összegre számolnak JTM-et.

Nem mindegy, mennyi megélhetési költséggel számol a bank

A kalkulált megélhetési költség bankonként nagyon eltérő, van pénzintézet, ahol egy igénylőnél havi 26 000 forinttal számolnak, de olyan is akad, ahol 120 000 forinttal csökkentik a nettó jövedelmet, ám egy kétkeresős, kétgyerekes család esetében az aktuális minimálbérrel – ez 2023-ban 154 280 forint – nyugodtan lehet számolni. Éppen a nagyon eltérő számítási módok miatt azoknak, akiknek az igazolt jövedelme nem bírja el bőven a szükséges hitelösszeg havi törlesztőjét, nagyon gondosan kell hitelező bankot választaniuk, mert akár ezen is múlhat az igénylés sikere - írja az elemzés.

Megoldást jelenthet a jövedelmet illetően, ha hosszabb futamidőre igényli valaki a hitelt, mert ebben az esetben alacsonyabb havi törlesztőket kell majd fizetnie, ám ennek káros mellékhatása, hogy mivel tovább használjuk a bank pénzét, ezért több kamatot kell rá fizetni, így a teljes visszafizetendő összeg is magasabb lesz. A másik járható út egy adóstárs bevonása, ebben az esetben ugyanis az adós és az adóstárs jövedelmével együttesen számol a bank. Itt azzal kell tisztában lenni, hogy az adóstárs egyetemlegesen felel a hitel szerződés szerinti teljesítésért, ami komoly felelősségvállalást jelent.

Lekörözte a hitelek drágulása a bérek emelkedését

Hiába emelkedett 2022 és 2023 decembere között a kedvezményekkel számolt, illetve a kedvezmények nélküli átlagkereset 18-19%-kal, egy azonos összegű, fix kamatú lakáshitelek havi törlesztője ezen idő alatt 30% körüli mértékben drágult a Bankmonitor lakáshitel kalkulátor számításai szerint. Például egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidőre igényelt, végig fix kamatú lakáshitel havi törlesztője (400 000 Ft nettó jövedelemmel) 2021. decemberben 133 000 Ft-ról indult (5%-os kamat), egy évvel később ugyanezért már 172 000 Ft-ot kellett fizetni (8,25%-os kamat).

Ez pedig azt jelenti, hogy pusztán a JTM-szabály alapján számolva a 2022. decemberi átlagkereset azonos futamidő mellett kisebb hitelösszegre elegendő, mint az egy évvel korábbi, alacsonyabb jövedelem. A Bankmonitor számításai szerint a 2022. decemberi, kedvezményekkel számolt nettó átlagkeresettel 23 millió forint összegű fix lakáshitelt lehet felvenni 20 éves futamidőre, míg egy évvel korábban még 25 millió Ft-ig lehetett „nyújtózkodni”.