Ijesztő, ami a magyar bankokban történik: satuféket nyomtak a hitelesek, ennek csúnya vége lesz

Júliusban ismét csökkent a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek szerződéses összege: míg júniusban 53,2 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződést, addig júliusban már csak 50,3 milliárd forint értékben, ami 5,5 százalékos visszaesést jelent. Májushoz viszonyítja viszont még mindig növekedésről beszélhetünk, hiszen akkor 49,4 milliárd forint volt az új szerződések összege. Az elmúlt három hónap adatai alapján tehát elmondható, hogy a hazai lakáscélú hitelezés beragadt ennél az 50 milliárd forint körüli szintnél.

Persze minden viszonyítás kérdése: 2022 novembere és 2023 májusa között az új lakáshitel-szerződések összege folyamatosan 50 milliárd forint alatt maradt, sőt, februárban (33,1 milliárd) és áprilisban (38,8 milliárd) még a 40 milliárdot sem érték el, tehát úgy is értelmezhetjük a friss adatokat, hogy a legrosszabbon már túlvan a hitelpiac. Ennél többet valószínűleg majd az augusztusi adatoktól sem várhatunk, egyrészt azért, mert a hitelkamatok a nyár utolsó hónapjában sem csökkentek jelentős mértékben, másrészt a historikus adatokból az látszik, hogy júliusban jellemzően erősebb a hitelezés, mint augusztusban (ez a megállapítás persze nem minden esetben igaz, 2022-ben például pont az ellenkezője történt).

Tavaly júliusban egyébként 91,8 milliárd forintnyi új lakáshitelt helyeztek ki a bankok. Bár ez a mából nézve igen nagy összegnek tűnhet (a mostani eredmény 182,5 százaléka), akkor még ez egy igen rossz adatnak minősült, hiszen egy hónappal korábban még 128,2 milliárd, kettő hónappal korábban pedig még 153,9 milliárd forintot tett ki az új lakáscélú hitelek szerződéses összege.

Személyi hitelek, babaváró

Nem csak a lakáshiteleknél, hanem a személyi hiteleknél és a babavárónál is kedvezőtlenebbek voltak a júliusi adatok a júniusiaknál. Ami az új hitelszerződések összegét illeti, a július ezekben az esetekben is visszaesést hozott: a személyi hitelek esetében 49,7 milliárd forintról 49 milliárdra (-1,4%), míg a babaváró esetében 22,9 milliárd forintról 22,2 milliárdra (-3,1%) olvadt az új hitelek szerződéses összege. Ezeknél tehát százalékosan kisebb volt a visszaesés mértéke, mint a lakáshitelek esetében.

Ezen hiteltípusoknál júniushoz képest emelkedett az átlagos hitelköltség mutató: a személyi hitelek esetében 19,3 százalékról 19,46 százalékra, míg a babaváró esetében 14,16-ról 14,17-re. Bár ezek nem olyan jelentős emelkedések, ugyanakkor már eleve magas kamatokról beszélünk, így semmiképpen sem kedvező fejlemény, hogy nem tudott megindulni a csökkenés.

A három hiteltípusból összesen tehát 121,5 milliárd forintot helyeztek ki júliusban, szemben a júniusi 125,8 milliárd forinttal (-4,3 mrd; -3,4%). Egy évvel korábban, 2022 júliusában ez az összesített adat 171,3 milliárd forint volt (-49,8 mrd; -29,1%).

Jobb lesz, csak kérdés mennyivel

A héten döntött a jegybank a hitelkamatok mértékét is alapvetően meghatározó jegybanki kamatokról. A Monetáris Tanács döntése értelmében az alapkamat maradt 13 százalékos, míg az irányadó kamatot 15 százalékról 14 százalékra mérsékelték.

A döntést követően sajtótájékoztatót tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki elmondta, hogy bár szeptember végén várhatóan 13 százalékon összeolvad az alapkamat és az egynapos betéti tender kamata, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy túlzott elvárás lenne, hogy a továbbiakban „robotpilóta-szerűen” vágja tovább a kamatot a központi bank. Magyarul egyáltalán nem biztos, hogy szeptember után folytatódik a nagyléptékű kamatcsökkentés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elárulta a jegybank, hogy mi várható szeptembertől

Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, hogy a gazdasági növekedés beindulásához 2024-ben tovább kell mérsékelni az infláció mértékét.

Ráadásul Virág arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a jegybank érdemi, akár a régió legmagasabb pozitív reálkamatát szeretné kialakítani a továbbiakban, ez pedig azt jelenti, hogy csak akkor lesz mód nagyobb mértékű kamatcsökkentésre, ha már az infláció is egy számjegyűre mérséklődik. A kormányzat szerint ez valamikor október-december között várható, ezek alapján tehát az idei évben már nem sok esély van arra, hogy jelentősen lecsökkenjenek a hitelkamatok.

Változatlan banki ajánlatok

Fontos hangsúlyozni, hogy a fent ismertetett adatok csak átlagok, az egyedi, személyre szabott ajánlatok jelentős eltéréseket mutathatnak azoktól. Ugyanakkor a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátorát használva az látszik, hogy a legjobb ajánlatok tekintetében lényegében semmilyen változás nem történt augusztus eleje óta. Az ajánlatok többsége forintra pontosan megegyezik azzal, amit egy hónappal ezelőtt számoltunk.

Ugyanakkor éppen tegnapi hír, hogy szeptembertől előreláthatóan több bank is előáll majd olyan ajánlatokkal, melyek kamata 7 százalék alá csökkenhet, miközben a jelenlegi banki ajánlatok átlaga 8,34 százalék. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy itt egyedi ajánlatokról van szó, és korántsem kapja meg bármelyik ügyfél.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem várt fordulat a lakáshiteleknél: fellélegezhet végre termérdek magyar, újra dőlhet a lóvé

A bankok között egyre nagyobb a verseny a jó ügyfelekért, ami miatt a hitelkamatok is végre csökkenésnek indultak.

Az egyedi banki ajánlatok jellemzően a prémium ügyfélkör számára vannak fenntartva, ide pedig csak azok kerülhetnek be, akik teljesítenek bizonyos kritériumokat. A Bankmonitor tegnapi (augusztus 30-i) közleménye szerint 20 millió forint kölcsönösszeg és havi nettó 600 ezer forint jövedelem felett lehetünk jogosultak az egyedi ajánlatokhoz, bár a legalacsonyabb kamatszint eléréséhez még ez sem lesz feltétlenül elégséges.

A magyarok többsége számára tehát nem marad más lehetőség, mint kivárni a kamatok további csökkenését, vagy pedig a mostani, 8-9 százalékos kamatok mellett belevágni a lakásvásárlásba.