Óriási hitelcsapdába sétálhat, aki így vesz ma lakást Magyarországon: súlyos milliók múlhatnak ezen

Nagy Csaba szerint az átlagos lakáshitel összege használt ingatlanoknál jelenleg 15-20 millió forint között alakul, de ennél nagyobb összegek is elő szoktak fordulni, ez a rendelkezésre álló önerő és az ingatlan értékének kérdése.

Az említett 600 ezer forintos nettó fizetés persze nem a jelenlegi, hazai átlagfizetésnek felel meg, hiszen 2024 júniusában a bruttó átlagkereset volt Magyarországon 642 000 forint volt, aminek a nettója 442 000 forint, arról nem beszélve, hogy a nettó mediánkereset 359 200 forinton alakult. Az átlagmagyar tehát nem tartozik azok közé, akiket tárt karokkal fogadnak a bankok, amikor lakáshitelről van szó.

Más a helyzet persze akkor, ha ketten - azaz egy pár - vesz fel lakáshitelt, mivel ott már akár a minimálbér is elegendő lehet egy lakáshitelhez, igaz ilyen esetben 10 millió forint alatti hitelösszegek jöhetnek csak szóba - mutatott rá Nagy Csaba.

Az ideális hitelfelvevők tehát leginkább a nagyobb cégek, esetleg az állami szféra, valamint multicégek - ha nem is vezetői, de - jobban kereső alkalmazottai közül kerülnek ki, akiknél persze arra is figyelnek a bankok, hogy határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztassák őket. Ők azok, akik számára a bankok feltételezése szerint nem okoz különösebb nehézséget akár a minimális önerő letétele után egy átlagos ingatlan megvásárlása hitelre, nyilván persze attól eltekintve, hogy a havi törlesztőrészleteket meg kell fizetniük, ami a jelenleg legkedvezőbb, 6-6,5 százalékos kamatok idején nem kevés.

A kamatok kapcsán a szakértő szerint érdemes megemlíteni az úgynevezett zöldhiteleket, melyek újépítésű ingatlanokra vehetők fel, ugyanakkor a kamatok itt az előbbieknél kedvezőbben alakulnak: 5,5-5,6 százalékos kamatok is elérhetők 30 millió forintot meghaladó hitelösszeg esetében. Viszont ezeknél az ingatlanoknál követelmény, hogy az éves primer energiafelhasználásuk nem haladhatja meg a 68 kW/m2-t.

Természetesen a hitelfelvétel csak akkor jöhet szóba, ha az ügyfélnek nem volt korábban olyan rendezetlen hitele, melynél valamely bankot veszteség érte - hívta fel a figyelmet Nagy Csaba. Ilyen esetben teljesen mindegy, milyen pénzintézetnél próbálkozik, nem fog hitelhez jutni a KHR-listára való felkerülés után 5 évig.

A listára kerüléshez az kell, hogy az érintett személy a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben tartozzon egy banknak, és ez a tartozás folyamatosan több mint 90 napon keresztül fennálljon. Emellett persze visszaélések és hamis dokumentumok miatt is fel lehet kerülni a listára, de ez már egy más kérdés.

A másik fontos szempont a hitelfelvételnél, hogy milyen ingatlanokat hiteleznek szívesebben a bankok, és melyek azok, melyeket elutasítanak. Nagy Csaba szerint itt a vízválasztó a rendezett jogi helyzet. Olyan értelemben tehát nem tesznek különbséget ingatlanok között, hogy az mennyire forgalomképes, milyen könnyen és gyorsan adható el, tehát egyaránt meghiteleznek egy 50 négyzetméteres panellakást, vagy egy 100-150 négyzetméteres nagyméretű lakást is.

Vagy például, ha például egy osztatlan közös tulajdonú ingatlannál létezik használati megállapodás, akkor megfelelő jövedelem esetén azt is gond nélkül meghitelezik a bankok - jelezte Nagy Csaba, aki azt is hozzátette, hogy egy-egy nehezebben értékesíthető ingatlannál a hitelfedezeti értéket azért lejjebb viszik.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy lakáshitel felvételénél érdemes hitelközvetítők segítségét igénybe venni, mert így az ügyfél is jobban jár. Ennek oka egyrészt az, hogy a banki ügyintézők nem abban érdekeltek, hogy a legolcsóbb ajánlatot kínálják az ügyfélnek, másrészt pedig ilyenkor szűkebb kínálatból tudnak csak az ügyfelek válogatni, így nem a lehető legjobb ajánlatot fogják megtalálni. Ráadásul a hitelközvetítők olyan esetekben is tudnak segítséget nyújtani, amikor az ügyfél csak nehezen jut hitelhez.