Elmúlt az ijedtség: ismét eladósodik a magyar lakosság

Leggyakrabban még mindig használt lakások vásárlására fordítják a hiteleket, de az építkezésre és az új lakások vásárlására folyósított hitelek volumene is emelkedett. Az idei év első félévében összesen közel 13 ezer igénylőnek folyósítottak CSOK-ot, mintegy 27,6 milliárd forint értékben.

2017 június végén a teljes lakáshitel-állomány 2917 milliárd forint volt, amely a GDP 8,3 százalékának felel meg. Ez kismértékű, 5 milliárd forintos emelkedés 2016. december 31-hez képest. Ez a csekély változás nem befolyásolta a lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított arányát, az változatlan maradt.

A devizaalapú lakáshitelek szinte teljesen eltűntek, pedig 2014 végén még az állomány 52 százaléka még ilyen hitel volt. A 2015 márciusában végrehajtott forintosítás jelentős változást hozott e téren, 2015 decemberében már csak az állomány 0,2 százalékát tették ki ezek a hitelek, összegszerűen 6,8 milliárd forintot. A csökkenés nem állt meg, 2016 végén 6,1 milliárd forintot, 2017 közepén pedig már csak 4,7 milliárd forintot tettek ki ezek a hitelek.

A teljes hitelállományon belül 23 százalék az államilag támogatott, és 77 százalék a piaci hitelek aránya. A hitelállomány 58 százaléka koncentrálódik a bankoknál, 28 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél és 10 százalék a lakás-takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által kihelyezett hitelek mindössze a teljes állomány 3 százalékát teszik ki.

Egyre több a problémamentes hitel

A válságot követően általában 80 százalék alatt maradt a problémamentes hitelek aránya, a helyzet azonban 2015 óta folyamatosan javul, mostanra elérte a 92 százalékot. 2017 június végén 19 ezer hiteladós késedelme 31-60 nap közötti, 32 ezer adósé pedig 61 napot is meghaladó volt.

Lakáshitel-engedélyezés

2017 első hat hónapjában 45 ezer lakáshitelt engedélyeztek 291 milliárd forint értékben. A hitelek száma 14, összege 34 százalékkal nőtt 2016 azonos időszakához képest. Idén 1 millió forinttal emelkedett az engedélyezésre jutó átlaghitelek összege is, elérve a 6,5 millió forintot. 2017 első félévében a hitelintézetek nem jelentettek engedélyezett devizaalapú lakáshitelt.

Lakáshitel-folyósítás

Közel 47 ezer lakáshitelt folyósítottak 2017 első felében, mintegy 264 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek kétharmadát használt lakás vásárlására fordítják, az e célra folyósított hitelek összege 195 milliárdra bővült, ami 23 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest.

2016 első félévéhez képest az építéshez nyújtott hitelek száma több mint kétszeresére, összegük szintén közel a duplájára nőtt. Az e célra fordított kölcsönök átlagos hitelösszege 4,4 millió forint. Ez 700 ezer forintos csökkenés a tavalyihoz képest.

Az új lakások vásárlására nyújtott hitelek száma közel kétharmaddal emelkedett, összegük majdnem megkétszereződött, míg az e célra folyósított átlagos hitelösszeg 6,3-ról 7,7 millió forintra nőtt.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 477-el lett több (8 százalékkal), összegük közel 1,9 milliárddal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, az átlagos hitel értéke pedig 2,4-ről 2,5 millió forintra nőtt.

Csökkent a hitelkiváltások száma mintegy 35%-al, összege pedig 45 százalékkal. Visszaesett az átlagos hitelösszeg is, a tavalyi 4,8 millióval szemben idén már csak 4,1 millió.

Nőtt a hitelek átlagos futamideje is. 2016 első felében 14,3 év volt ez az érték, ez mostanra 15,1 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb 17,8 évvel. Valamivel elmaradnak az új lakások vásárlásához kapcsolódó hitelek (17,5 év), és a használt lakások vásárlásánál is meghaladta a 15 évet.