2003. január-decemberben a bruttó nominális átlagkereset 12.0%-kal, a nettó átlagkereset 14.3%-kal, a reálkereset (a fogyasztóiár-index 4.7%-os növekedése mellett) 9.2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a KSH.
2003. január-decemberben az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézmények-nél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 millió 753 ezren álltak alkalmazásban, 1.0%-kal többen, mint egy évvel korábban.
A versenyszféra létszáma az előző évhez képest kismértékű növekedést mutat (0.2%), a költségvetésben 2.3%-kal nőtt a létszám, bár szeptembertől a létszámnövekedés üteme lassult, és az év utolsó hónapjában mindhárom fő területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) csökkent az alkalmazás-ban állók száma az előző év decemberéhez képest.
A havi bruttó átlagkereset 2003-ban 12.0%-kal haladta meg a 2002. azonos időszakit, ezen belül a versenyszférát 8.9%-os, a költségvetést 17.5%-os keresetemelkedés jellemezte. Az időszak alatt a vállalkozásoknál egyenletesen 7-10% között emelkedtek a bruttó keresetek, a költségvetési intézményeknél pedig az év első nyolc hónapjára jellemző 20% fölötti növekedés az utolsó négy hónapban 7% körülire mérséklődött.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete tavaly 137,200 forint volt. A versenyszférában dolgozók átlagosan 127,000 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 160,800 forintot kerestek. A 2003. január-decemberi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 88,800 Ft-nak felelt meg.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A gyors bérnövekedés problémája az elmúlt időszakban több vonatkozásban is felmerült. A közszféra több területén megvalósított 50%-os béremelés demonstrációs hatása a versenyszférában is érezhető volt. Az utóbbi hónapokban a bérnövekedés üteme jelentősen lassult, melyben a bázishatások döntő szerepet játszottak. A termelékenységi adatok mellett űgy tűnik, hogy a feldolgozóiparban illetve a versenyszektor több területén is már javul a fajlagos bérmunkaköltség.
Az idei évben a keresetek növekedése a tavalyinál jóval lassabb lesz, elemző becslések szerint a reálbérek 1% körüli ütemben bővülhetnek, mely a fogyasztási dinamikát is érdemben érintheti.








