Hedge fundok - egy különleges állatfaj?

A fedezeti alapok elsősorban a 90-es évek végén bekövetkezett pénzügyi válságok idején tettek szert szélesebb ismertségre. Elég csak a Long Term Capital Management esetét említeni, mely a különböző kapcsolt ügyleteken keresztül több jelentős amerikai pénzügyi szolgáltató pozícióját is megingatta.

A hedge ügyleteket mint fedezeti ügyletek fordítják magyarra. Elsődleges céljuk, hogy valamely kockázatos pozícióval ellentétes pozíciót hozzanak létre, ezzel az eredeti kockázatot semlegesítsék. Tipikusan ilyenek pl. a rövidre eladás, a különböző opciós vagy határidős ügyletek. A másik oldal híján ugyanakkor ezek jelentős spekulatív pozíciókat eredményeznek.

A hedge fundok mindig is a kevésbé szabályozott pénzügyi konstrukciók közé tartoztak. Sokak szerint a gombamód szaporodó és növekvő hedge fundok az globális pénzügyi egyensúlyt veszélyeztetik. Hogyan is működnek ezek a nem is annyira furcsa képződmények?

A fedezeti alapok jellemzően 1-5%-os alapkezelői díjjal terheltek. A jelentős kockázatra tekintettel az alapkezelő ugyankkor leginkább a magas hozamban érdekeltek. A sikerdíj mértéke jellemzően 20-50% között ingadozik. A sikerdíj alapja vagy egy benchmark index vagy csak egyszerűen az elért növekmény adott része.

Az Economist beszámolója szerint a részvénypiaci boom idején nehéz volt olyan fedezeti alapot találni, melynek hozama a 15%-ot nem érte el. Ezzel szemben az első félévben az átlaghozam alig haladta meg az 1%-ot. Mi okozta ezt?

Egyrészt a piaci növekedés lassabb, ugyanakkor egyre kevesebb a lehetőség a "könnyű" pénz keresésre is. A hedge fundok jelentős része ún. spread (különbözeti) ügyleteket köt. Túlértékeltnek vélt eszközöket adnak el, míg alulértékelteket vesznek. Ez természetesen hatalmas forgalmat, a brókereknek pedig jelentős jutalékbevételt eredményez. Becslések szerint a londoni tőzsde részvényforgalmának 10-30%-át adják a fedezeti alapok, a brókerek jutalékbevételének pedig kb. harmada származik ez említett alapoktól. Mivel a hedge fundok tevékenysége miatt a félreárazások egyre ritkábbak és hamar eltűnnek, ezért a profitszerzési lehetőség is egyre csekélyebb, a magasabb hozam érdekében egyre jelentősebbé válik a kockázatvállalási kedv.

A Tremont TASS adatai szerint az idei év első negyedében 38 mrd USD áramlott a fedezeti alapokba. Ez több mint fele a tavalyi teljes tőkebeáramlásnak.