OECD: kicsit kritikusabban az euró-zónáról

Pénzcentrum

2004. július 27. 14:18

Az elmúlt héten jelent meg az Európai Bizottság jelentése az euró első öt évéről. A mai napon az OECD publikálta tanulmányát az euró-zónáról. Az OECD lényegesen kritikusabb hangnemet használ a gazdasági és monetáris unióval szemben. A jelentés összefoglalója kiemeli, hogy az eurót használó országok kiábrándító teljesítményt mutattak a külső sokkokkal szembeni ellenállás tekintetében, illetve a különbség a legfejlettebb országokkal szemben továbbra is jelentős és szélesedik. A különbségek az unió országai között is növekedtek.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az OECD több ajánlást tesz az uniós gazdaságpolitikával kapcsolatban. A szervezet szerint fel kell gyorsítani a konvergenciát. Csökkenteni kell az árkülönbségeket, a bérdifferenciákat mérsékelni kell, növelni kell a munkaerő mobilitását, meg kell állítani az országok fejlettségbeli különbségének növekedését.

Tovább kell mélyíteni az integrációt az áruk, szolgáltatások és pénzügyi piacok tekintetében. Növelni kell a beruházások összegét illetve arányát a kutatás-fejlesztésbe illetve a humán erőforrással kapcsolatos területeken. Lépéseket kell tenni, hogy az adórendszerek illetve a szociális ellátó rendszerek közötti különbségek az egyes országok között mérséklődjenek, és minél jobban elősegítsék a konvergenciát és a költségvetések fenntarthatóságát.

A költségvetési politikát illetően az előretekintésnek nagyobb szerepet kell szánni, ennek tükrében kell fenntartható fiskális pozícióra törekedni. A költségvetési konszolidációval, a kiegyensúlyozottabb gazdálkodással a rövid távú alkalmazkodás feltételei, lehetőségei is javulnak. Az euró-zóna országainak gazdaságára az öregedő társadalom problémája egyre nagyobb súlyt helyez. A tervezésben legalább középtávú célokat kell megfogalmazni, és ezt tekinteni kemény költségvetési korlátnak.

Az euró-zónában és az Európai Unió egészében is törekedni kell a regionális különbségek csökkentésére. Ha a fejletlen régiók képesek lennének legalább a mostani átlag szintjére emelkedni, az már nagy előrelépésnek számítana. Ezzel az egész térség közelebb kerülhetnek a lisszaboni célokhoz, és könnyebb lenne a Stabilitási és Növekedési Egyezmény elvárásait is teljesíteni.

Az OECD szerint az euró-zóna gazdasága 2004-ben már érezhető élénkülést mutathat (1.6%), 2005-ben a GDP 2.5%-kal bővülhet. Az infláció várhatóan mérséklődik, 2005-ben 1.5%-ra csökkenhet. A kamatszintben középtávon nem várható változás, ha az inflációs nyomás nem erősödik.

Az OECD hangsúlyosan szól a regionális politika fontosságáról. Törekedni kell arra, hogy a támogatások a leginkább rászorult régiókba jussanak. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása előtti maradék akadályokat minél előbb le kell bontani. A célok a következő módon foglalhatóak össze: kohézió, versenyképesség, együttműködés.

Döbbenetes a bérszakadék: ennyivel keresnek rosszabbul a magyar nők, mint a férfiak

Összesen 17,8% mínusz. Ennyivel keresnek kevesebbet a magyar nők, mint a férfi társaik. De mit mutatnak az európai adatok? Mutatjuk!

Ekkora fizetéssel már jómódúnak mondhatod magad Magyarországon: rengetegen csúsznak ki a középosztályból

2025-ben a bruttó átlagfizetés 705 ezer volt, de a leggazdagabbak már 1,48 milliót keretnek - brutálisan nőttek a jövedelmi különbségek az év során.

Egyre súlyosabb a munkaerőhiány: vészhelyzet szélén táncol a magyar gazdaság húzóágazata?

A tartós szakemberhiány okozta nehézségekre reagálva önálló HR-munkacsoportot hozott létre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Óriási változás élesedik a magyar dolgozók fizetéseinél: erről mindenkinek tudnia kell, az összes dolgozót érinti

A munkaerő-kölcsönzők szerint a magyar cégeknek nemcsak adminisztratív, hanem kulturális és bérstratégiai szempontból is fel kell készülniük a bértranszparencia-szabályok életbe lépésére.

Itt az osztrák hiányszakmák 2026-os listája, milliós fizetéssel vadásszák a magyarokat: tényleg könnyű elhelyezkedni?

Az osztrák bevándorlási hivatal közzétette a 2026-ra vonatkozó országos hiányszakma-listát, amely jelzi, mely foglalkozásokban küzd az ország tartós munkaerőhiánnyal.

Az járhat most igazán jól, akinek ilyen végzettsége van: kapkodnak értük a cégek, jó pénzt fizetnek

Az alacsony munkanélküliségi rátával jellemezhető térségekben a toborzás intenzív piaci versennyé alakult.

Vírusként terjed a távmunka a magyar munkahelyeken? Ismét a dolgozók lehetnek nyeregben: szívhatja a fogát sok cég

A tavalyi évben már 6,3 százalékkal többen végeztek rendszeresen távmunkát, mint a járvány legsúlyosabb időszakában, 2021-ben.

Hidegzuhany a németországi magyaroknak: nem kapkodnak már értük a korábbi slágerszakmákban

A német munkaerőpiac alakulása Magyarország szempontjából is meghatározó, hiszen Németország a külföldön munkát vállaló magyarok elsődleges célországa.

Komoly leépítés mellett döntött a népszerű szállásfoglaló cég: ennyi embertől válnak meg

A magyar online szállásfoglalási piac egyik meghatározó szereplője 2007-ben kezdte meg működését.

Ennyit visz most haza egy átlagos magyar dolgozó: te keresel ennyit?

2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt.

Szinte senki sem beszél róla: így változtak az ápolók bérei az elöregedő társadalom árnyékában

Az ápolók bruttó átlagbére 338 ezerről 746 ezer forintra nőtt, a segédápolóknál is hasonló a tendencia.

Sokaknak nem jött meg a várva várt béremelés: a dolgozók harmada kimaradt a jóból

2025 decemberéhez képest idén januárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedett a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Brutális különbségek a sofőrök fizetésében: vannak, akik milliókat keresnek – ezért nem mindegy, minek a volánja mögé ülsz

Ugyanaz a szakma, mégis meglepőek a különbségek a különböző sofőrök fizetései között.

Milliós fizetések, brutális bérverseny: teljesen átrendeződött a magyar munkaerőpiac

A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon.

Megijedtek a sztrájktól a magyarok: mitől kezdtek el félni ennyien - minden egy irányba mutat

2025-ben rekordkevesen sztrájkoltak Magyarországon. Mindössze 373 ember vett részt munkabeszüntetésben.

Hiába reménykedtek a magyar dolgozók: alig nőnek idén a fizetések a legtöbb munkahelyen

A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál.

200 dolgozótól válik meg az OTP: ezzel indokolta a a lépést a magyar bank

Az OTP Bank közel kétszáz munkavállalót bocsát el a digitális területről a működés egyszerűsítése és a költséghatékonyság javítása érdekében.

Áll a bál a magyarországi Audinál: ennek így nagyon nem lesz jó vége - hogy ajánlhatták ezt a dolgozóknak?

Az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) határozottan elutasítja a vállalat nullaszázalékos béremelési ajánlatát és a juttatások megvágását.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír