1 milliárddal több, vagy 800 millióval kevesebb? - nézőpont kérdése

Míg a kormány azt emeli ki, hogy Csehország után Magyarországnak jut egy főre vetítve a hét év alatt a legtöbb felzárkóztatási támogatás (kb. 320 euró), addig az ellenzék azt hangoztatja, hogy a megállapodással 200 milliárd forintot vett ki a kormány az emberek zsebéből (800 millió euróval kevesebbet kapunk a luxemburgi javaslatnál). Véleményünk szerint inkább örülni kellene, hogy a nehéz tárgyalásokból ilyen eredménnyel tudtunk kijönni. Egyes információk szerint a lengyelek mellett hazánk tartott ki legtovább egy esetleges vétó mellett a brit ajánlatra. Szakértők szerint nem feltétlenül a kiharcolt összeg a legfontosabb, hanem az, hogy ezt le tudjuk-e majd hívni megfelelő projektekkel.

A hét évre vonatkozó pénzügyi terv kiadási főösszege végül a közösségi GNI 1.045%-ára emelkedett a december eleji brit javaslat 1.026%-os arányához képest (melyben a most debütáló Angela Merkel német kancellárnak komoly szerepet tulajdonítanak). Ez összegszerűen 862.36 milliárd eurót tesz ki, mintegy 13 milliárd euróval többet a londoni javaslatnál).

A megállapodásban a britek a nekik járó éves mezőgazdasági visszatérítésből (rebate) további 2.5 milliárd euróról mondtak le (összesen 10.5 milliárd euróról) kizárólag az új tagállamok támogatásának növelése érdekében. Emiatt Tony Blair hazájában ismét éles bírálatokat kapott.

Blair a rebate csökkentését, vagy esetleges eltörlését az unió teljes mezőgazdasági politikájának felülvizsgálatához kötötte, de végül a jelentős ellenállás miatt feladta álláspontját és belement a rebate csökkentésébe. (Az uniós büdzsémegállapodás azért is érdekes, mivel a hét végén Hong Kongban tető alá hozott WTO-megállapodásban a mezőgazdasági exporttámogatások 2013-ig történő megszüntetéséről határoztak. Az eredeti terv 2010 volt, de a 7 éves uniós büdzsé 2013-ig elvileg bebetonozta ezeket).

Az uniós csúcstalálkozón született megállapodásban (a december eleji brit javaslatnak megfelelően) rögzítésre került a 85%-os uniós társfinanszírozás lehetősége (felzárkóztatási célú fejlesztések), emellett az önkormányzatokat nem sújtja az ÁFA-fizetés az uniós források után (ezek számítások szerint 3.5-3.5 milliárd euróval tehermentesítik a magyar költségvetést). A Közép-Magyarországnak a britek által javasolt 140 millió eurós többlettámogatás is benne maradt a csomagban (a régió a fejlettségi szintje miatt elesne bizonyos támogatásoktól).

Fontos az is: sikerült elérni, hogy az uniós kohéziós források a lakásfelújításokra is használhatók, és kikerült a brit javaslatból a "szociális" jelző. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az eredmények értékelésekor elmondta, hogy a megállapodás egyetlen nagyobb hiányossága, hogy az ún. n+3-as szabályt csak 2010-ig, és nem 2013-ig alkalmazhatják a tagállamok (a tárgyévet követően kettő, illetve három éven belül a pénzek elvesznek, ha azt az adott tagállam nem használja fel). Emiatt azonban túlzó lett volna a vétót alkalmazni.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint inkább politikai, mint gazdasági sikerről lehet beszélni a megállapodás kapcsán. Felhívta a figyelmet arra, hogy korábban az Európai Bizottságban 25.9, míg az Európai Parlamentben 24.9 milliárd eurós Magyarországnak járó támogatásról született kompromisszum, ehhez képest visszalépés a 22.6 milliárd euró.

Érdemes végül megjegyezni azt is, hogy az uniós büdzsé kérdésében a végső szót az Európai Parlament mondja majd ki. A testület elnöke, Josep Borrel máris jelezte, hogy ők korábban a most elfogadottnál mintegy 20 milliárd euróval nagyobb kiadási főösszeget javasoltak. Arra lehet tehát számítani, hogy a most kialkudott, egyes országoknak járó támogatási összegek kissé még emelkedni fognak.