Nem is olyan jó gazdagnak lenni?

Az OECD adatsora azt mutatja meg, mennyi volt az adott év során az egyes országokban az átlagkereset, a legmagasabb jövedelemadó-kulcs, abba az átlagkereset hányszorosával lehetett bekerülni, illetve, hogy mennyi lehet a legmagasabb keresetű foglalkoztatottak jövedelmének összes adó- és járulékterhelése, amely a legszélsőségesebb esetben akár 69,5 százalékos mértéket is elérhette 2005-ben.

Ezzel hazánk az összeállításban szereplő 30 ország közül első helyet szerzett, a 63 százalékos dánok, s az 59,3 százalékos belgák előtt. Ötven százalék feletti egyébként a finn, a svéd, a holland, a norvég és a lengyel mutató is. Az utolsó helyen áll Mexikó a maga 24,6 százalékával, előtte pedig Szlovákia, 29,9 százalékkal.

Ha kizárólag az adókat nézzük, akkor 56 százalékkal a második helyen állunk, az 56,6 százaléknyi adóterhet kivető svédek mögött. Ebben a sorban a szlovákok a legjobbak 16,5 százalékkal. Az adatsor alapján elmondható, 2000 óta mindig nálunk jártak a legrosszabbul a legjobban keresők. Az is kiderül az adatokból, hogy a legmagasabb keresetek jövedelemadóját tekintve mi a lista utolsó harmadában "tanyázunk".

A lista legjobbja 19 százalékkal az egységes adókulcsú Szlovákia lett, a mexikóiak 30, a törökök pedig 30,6 százalékos felső jövedelemadó-kulcsot alkalmaztak. Nálunk az átlagbér 0,8-szorosa már a legfelső kulcs szerint adózik. Azonban vannak olyan országok, amelyeknél az átlagbér több mint négyszerese kerül ebbe a sávba, ilyen például Portugália, Olaszország és Japán is.