Hogyan működik a gazdaság? - társasági adó és kedvezmény...

Magyarországon a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységből származó jövedelem után kell fizetni társasági adót, mint a közkiadásokhoz való hozzájárulást. A társasági adó a vállalkozások eredményéhez közvetlenül kapcsolódó adó, ennek fizetéséről a 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezik.

Kinek kell fizetni?

Társasági adó fizetésére kötelezettek a belföldi illetőségű gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat), az egyesülési, az európai holding részvénytársaság és az európai szövetkezet. Az adó alanyok teljes körét a társasági adóról szóló törvény részletesen tartalmazza, itt csak a legfontosabbakat emeltük ki.

Itt lényeges a belföldi illetőség kérdése, mivel a külföldi vállalkozóknak és szervezeteknek csak korlátozott adófizetése kötelezettsége van. Belföldinek illetőségűnek akkor minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének színhelye belföld.

Azonban nem minden belföldi illetőségű társaság minősül adó-alanynak: nem tartozik társasági adó fizetési kötelezettség alá az a jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amely adott évben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül és a felszámolás kezdőnapjától a felszámolás alatt álló társaság. Az adó alanyokhoz hasonlóan ebben az esetben is hosszú a lista, amelyet a törvény tartalmaz.

Tárgy és adóalap: mennyit fizetsz, ha keresel?

A társasági adó tárgya az adóalany által végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelem.

Az adó alapját a számviteli törvény alapján kiszámított adózás előtti eredményből kalkulálják, amelyet különböző az adótörvényben meghatározott módosító tételekkel korrigálnak, hogy megkapják az adóalapot.

Az adózás előtti eredmény pedig az üzleti tevékenységből származó és a pénzügyi műveletek eredményének összege, amelyet korrigálnak a rendkívüli eredménnyel.

Az adó alapot módosító tételek a következők:
• az adóalap védelme, és a költségvetési tételek biztosításának érdekében felmerült korrekciók (annak érdekében, hogy az adófizető adóminimalizálásra való törekvése ne veszélyeztethesse a költségvetési bevételeket).Ez főként a számviteli törvény értelmében rugalmasan elszámolható költségeket érinti, és általában adóalap növelő tétel.
• a kettős adóztatás elkerülése érdekében felmerülő korrekciók, mely célja, hogy a már más országban megfizetett adó ne kerüljön még egyszer befizetésre. Ide tartozik a kapott osztalék, mivel a kifizető társaságnál egyszer már adózott.
• Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezmények
• Alapot növelő tétel például a jogerős határozatban megállapított bírság ráfordításként elszámolt összege

Mennyivel tartozol?

Az adó mértéke a pozitív adóalap 16 százaléka, ez azt is jelenti, hogy adót csakis abban az esetben kell fizetni, ha a vállalkozás nyereséges.

Mire jár a kedvezmény?

Az adókedvezmények körét a mindenkori gazdaságpolitikai célkitűzések határozzák meg. Egy azonban biztos: adókedvezményt csakis a befizetett adó mértékéig vehet igénybe az adófizető.

Az adókedvezmények igénybevétele általában visszatartással történik, tehát azok levonhatók a fizetendő adóból, a kedvezményre való jogosultságot pedig az ellenőrzés során kell igazolni.

Adókedvezmények kaphatóak általában: beruházás ösztönzésére, gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatására, bizonyos iparágak-, illetve kis- és középvállalkozások erősítésére.

A biztosított kedvezményeknek összhangban kell lennie az EU irányelveivel, biztosítania kell az egyenlő bánásmódot.

Hogyan jön ki a végösszeg ?

A fizetendő adót a számított adóból az adókedvezmények és külföldön megfizetett adó levonásával kell megállapítani.