Jön a feketeleves: ezrekkel nő az autósok adója?

Először is nézzük meg, hogy milyen jellegű adók vannak az Európai Unió országaiban, mivel az Unió azok különbözősége miatt gondolkozik a harmonizáción, hogy az uniós állampolgárok ne kerüljenek egymáshoz képest előnybe vagy hátrányba egy-egy tagországban.

A vásárláshoz kötődő adók:

Forgalmi típusú adó

Az Európai Közösség politikája szerint minden országban vetnek ki a gépjárművásárlásokra. Országonként változhat, de összességében 16 - 25 százalék között van, a legmagasabb adókulcs Dániában, Svédországban, és Finnországban van.

Regisztrációs adó

16 tagállamban van érvényben ilyen adó, mindenhol más struktúra szerint. Sok szempontot vesznek figyelembe, ilyen az autó ára, a teljesítménye, a súlya, a fogyasztása, stb., és ezek kombinációja is lehet. A legegyszerűbb eset, amikor az autó alapárát veszik figyelembe az adó számításánál, mint például Dániában, de Ausztriában például már nemcsak az árat veszik figyelembe, hanem az átlagos üzemanyag fogyasztást is.

Ez rávilágít viszont arra a tényre, hogy az adók nincsenek összhangban az egyes autók által okozott környezeti hatásokkal. Szerencsésebb lenne nem a motor teljesítménye alapján kivetni az adót mint sok tagországban, hanem az alapján, hogy milyen mértékben szennyezi egy jármű a környezetet. Nem is beszélve arról, hogy ennek diszkriminatív hatása lehet azokra, akik megengedhetik maguknak a magasabb teljesítményű, drágább autókat, amik nem feltétlenül károsabbak a környezetre.

Az adót egyszer kell csak befizetni, amikor a járművet használatba helyezik, kivéve Olaszország esetén, ahol minden tulajdonosváltáskor be kell fizetni, de a mértéke nagyon alacsony.

Jelentős hátránya a regisztrációs adónak, hogy azokat az EU állampolgárokat, akik néhány évig nem a hazájukban dolgoznak, élnek, és vesznek autót, többször is sújthatja ez az adónem, ugyanis lehet, hogy két országban is üzembe helyezik a járművet.

Tulajdonjoghoz kötődő adók:

Ilyen adó lehet például az útadó, amelyet azért kell megfizetni, mert az autóval közlekedünk, ezzel szennyezve a környezetet. Ezek minden tagállamban megtalálhatóak. Személyautóknál általában a jármű súlyát, korát, a motor teljesítményét, az energiafelhasználást, és egyebek mellett a használt üzemanyag típusát veszik figyelembe. Több államban ezek az adók magasabbak a dízel autók esetén, hogy kompenzálják az üzemanyagra számított kevesebb adót.

Emellett több országban is bevezették már az útdíjat, nem kevés sikerrel. Londonban például a díj a belváros belső körgyűrűjén belül érvényes, hétfőtől péntekig 7 és 18.30 óra között 5 fontot (kb. 1800Ft) kell fizetni a területre behajtó járműveknek, a nem fizetőkre pedig magas büntetést rónak ki, akár 120 fontot (43 143Ft) is. Stockholmban pedig 10 és 20 svéd koronát (272 - 545Ft) kell fizetni azoknak, akik munkanapokon 6.30 és 18.30 között behajtanak a belvárosba.

Használathoz kötődő adók:

Ezek az adónemek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak a gépjármű használatához, mint az üzemanyagra számított adók, illetve az autópályadíjak. Az autó használatától függően fizetünk több, vagy kevesebb adót.

Az Európai Unió már évek óta szorgalmazza a gépjárműadók harmonizációját, ugyanis nagy valószínűséggel az adók mértékének változása a különböző országokban közrejátszik abban, hogy az autóárak gyakran 30-40 százalékos eltérést mutatnak. Az adóztatás sem egységes, nemcsak az adók mértéke, van ahol a benzinárba van beleépítve az úthasználati díj, de van ahol súly vagy a motor hengerűrtartalma alapján fizettetnek rendszeresen adót.

A 30-40 százalékos eltérést viszont jól ki lehet használni a vevők nagy örömére, ugyanis egyszerűen csak meg kell venni az autót ott ahol olcsóbb, és otthon üzembe helyeztetni, ahol ugyan megfizettetik a regisztrációs adót, de még így is lehet hogy olcsóbban meg lehet úszni az autóvásárlást.

Változások szele