Búsuló magyarok, de mit siratnak?

A szeptemberi megkérdezések során egyébként is mi vélekedtünk legpesszimistábban a jelenről és a jövőről is a 27 tagállamot felölő felmérésben. Míg az uniós állampolgárok 30 százaléka úgy véli, hogy jövőre jobb körülmények között él majd mint az idén, addig ez az arány a megkérdezett magyarok körében csak 15 százalékos.

Ez az eredmény azért is érdekes, mert a régióba tartozó országok között több is akad, ahol az uniós átlagon felül volt a jobb életminőségben reménykedők aránya. A "jövőre jobban él-e majd, mint az idén" kérdésre igennel válaszolók aránya Svédországban volt a legmagasabb, az északiakat azonban meglepetésre a Románia követte, ahol a válaszadók 41 százaléka bízik a jövő évben.

A jólétre vonatkozó eredményeket látva nem csoda, hogy a válaszadó magyarok az ország gazdasági kilátásairól is az uniós átlagnál pesszimistábban vélekedtek: csupán 13 százalékuk vallotta, hogy a jövő év már jobb lesz, mint az idei. A szomszédos románok azonban ebben a kérdésben is az átlaghoz képest kiemelkedően optimistának mutatkoztak, miközben az inflációs problémákkal küzdő régiós államok közül több is akadt, ahol ugyancsak inkább a pesszimista hangulat uralkodik.

A gazdasági kilátások megítélése azonban minden uniós állam tekintetében romlást mutat az előző félévi felméréshez képest, és egyik ország tekintetében sem tudtak többségbe kerülni azok, akik úgy vélik a 2008 jobb év lesz, mint amilyen az idei volt.

Ahogy a gazdaságban úgy a munkalehetőségek szaporodásában és a foglalkoztatási mutatók javulásában se bízunk. A válaszadó magyarok között csak elvétve akadt olyan, aki szerint a munkanélküliség csökkenni fog a jövő évben. Az unión belül a foglalkoztatottsági mutatók javulásában a litvánok bíznak legjobban, de a lengyelek és a szlovákok is bizakodóan néznek a jövőbe, legalábbis e tekintetben.

Ha a jövőt sötéten látjuk, akkor a jelenről alkotott kép szinte koromfeketének tűnik. A megkérdezett magyarok körében ugyanis még a 10 százalékos határt sem érte el azok aránya, akik úgy vélik a magyar gazdaság jó vagy kiváló állapotban van. Ebben a kérdésben már elég erős kontrasztot mutat Magyarország a skandináv vagy éppen a Benelux-államokkal szemben.

Az Európai Unióval kapcsolatos általános vélekedés is érdekes kérdéseket vet föl: miközben mindhárom uniós szervbe és összességében az Európai Unióba vetett bizalom is erős, addig a magyarok több mint fele nem érzékeli a csatlakozás pozitív hatásait és nem bízik abban, hogy Magyarország ki tudja majd használni az unió adta lehetőségeket.