Oszkó: az adórefom célja a pazarlás megszüntetése!

Íme a Big 4 ötletei...

A javaslatot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is támogatta.

A tervezet azonban nem mindenkinek kedvezne, mivel az összesen 1100 milliárdos adócsökkentésijavaslat úgy áll össze, hogy lenne adócsökkentés és adóemelés is, aminek az eredménye összességében csökkentést adna ki. Ezt a tervek szerint az állami kiadások visszaszorításából kellene finanszírozni, László Csaba, a KPGM szakértőjének korábbi véleménye alapján lenne miből. A konkrét megvalósítás viszont már a pénzügyi tárca feladata, erre vonatkozóan nem dolgoztak ki pontos és részletes megoldási javaslatot a szakértők.

Annyit viszont lehet tudni, hogy a személyi jövedelemadó két kulcsát 18 és 36 százalékról 20 és 30 százalékra módosítanák, és az 1,75 milliós határt 15 millióra emelnék - mondta el Lőcsei Tamás a PricewaterhouseCoopers szakértője. Emellett megszűnne a minimálbér adómentessége az ezt biztosító adójóváírással együtt, de eltörölnék a különadót is, amit a magánszemélyeknek 6 millió forintos éves jövedelem felett kell fizetniük. A tervek szerint az iparűzési adót csak a javaslat második ütemében kellene eltörölni, vagyis 3-4 éven belül. Szerepelt az ötletek között viszont egy 3 százalékos áfaemelés is.

Lőcsei Tamás azt is elmondta, hogy a munkáltatóknál 10 százalékos járulékcsökkentést hajtanának végre, viszont a jelenlegi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást 8 ezer forintra emelnék. A javaslat szerint 15 milliós éves jövedelem esetén lépne be az egységes járulékplafon. A 10 százalékos csökkentést úgy érnék el, hogy a munkáltató által a dolgozó után fizetett nyugdíjjárulékot 24 százalékról 19 százalékra csökkentenék, az egészségbiztosítási járulékot pedig 5 százalékról nullára. A munkavállalói és munkaadói járulékon is változtatnának, a munkaadói járulékot eltörölnék úgy, hogy a munkavállalói járulék százalékát megnövelnék.

Ez viszont sokaknak nem tetszett...

3 nappal a kihirdetés után már heves viták zajlottak a javaslatokról sem a munkavállalói érdekképviseletek, sem a kkv-kat képviselő szervezetek nemrajongtak az ötletért. Bár egyes elemei sokaknak tetszettek, összességében elmondható, hogy elutasítják az anyagot.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint annak ellenére, hogy a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás bővítése is támogatható, az ő megítélése szerint egyoldalú, a nagy exportcégeknek kedvező a javaslat. A javaslatok szerinte a kkv-kszámára nem tartalmaznak kedvező változásokat, sőt, az egészségügyi hozzájárulás kifejezetten hátrányosan érintené őket. Elfogadhatatlan továbbá az áfaemelésre tett javaslat is, és újabb tárgyalásokat sürgetnek az üggyel kapcsolatban.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke hasonló nyilatkozatot téve árulta el, hogy szerinte sem kedvezne ez a kkv-knak. Kifejezetten negatívnak ítélte meg az átalányadózással kapcsolatos javaslatokat, vagyis azok eltörlését.

Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a szakmai fórumok hihetetlen gyors reagálása az adóreform javaslatokra sajnálatra ad okot, ugyanis az alatt a rövid idő alatt, ami a két esemény között eltelt, szinte alig tudták kiküldeni a szakmai szervezeteknek a részletes anyagokat. Ez ráadásul az alapos tanulmányozásra végképp nem lehetett elegendő, így remélhetőleg a későbbiekben alaposabb tárgyalásoknak és tanulmányozásnak vetik majd alá a javaslatokat.

Arra a kérdésre, hogy valóban kedvezőtlen lenne-e az adóreform ilyen formában történő bevezetése, a válasz az volt, hogy egyetlen egy szektorrahatna negatívan, mégpedig a szürke és a feketegazdaságra, ugyanis cégmérettől függetlenül azok a vállalkozások, amelyek tisztességesen bejelentik a szakképzett munkaerőt, csak előnyt jelenthet a javasolt változás. Egy-egy részlet kiragadása nem szerencsés, mert az nem ad pontos képet. Az eho emelését például mindenképpen a társadalombiztosítási járulék csökkentésével összhangban kell megvizsgálni.

Az egészségügyi hozzájárulás nagyjából 6 ezer forinttal történő emelése ugyanis még azoknál a cégeknél is ellensúlyozva lenne, ahol minimálbérért dolgoznak az emberek, mivel a társadalombiztosítási járulékok 10 százalékos csökkenése ettől magasabb összegre jön ki. Azok viszont, akik teljesen legálisan, a teljes munkabért bejelentve alkalmazzák a dolgozókat, ettől nagyságrendileg jobban járhatnak.

Jól látható, hogy a reform azoknak kedvezne, akik a teljes munkabért bevallják, és ez így is van rendjén, azoknak nem is akartak kedvezményeket biztosítani, akik az adózási kötelezettség csökkentése miatt minden dolgozót minimálbérrel foglalkoztatnak. Emiatt teljes tévedés az a feltevés, hogy az augusztus 12-én nyilvánosságra hozott adóreform javaslat a kis- és középvállalkozói szektor ellen irányulna.

Nem csak a kkv szektor tiltakozik!