Adócsökkentést akar a Big 4: 1100 milliárdot!

A javaslatot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is támogatja.

A tervezet azonban nem mindenkinek kedvez, mivel az összesen 1100 milliárdos adócsökkentési javaslat úgy áll össze, hogy lenne adócsökkentés és adóemelés is, aminek az eredménye összességében csökkentést adna ki. Ezt a tervek szerint az állami kiadások visszaszorításából kellene finanszírozni, László Csaba, a KPGM szakértője szerint lenne miből. A konkrét megvalósítás viszont már a pénzügyi tárca feladata, erre vonatkozóan nem dolgoztak ki pontos és részletes megoldási javaslatot a tanácsadó cégek.

Jöjjenek a részletek:

A személyi jövedelemadó két kulcsát 18 és 36 százalékról 20 és 30 százalékra módosítanák, és az 1,75 milliós határt 15 millióra emelnék - mondta el Lőcsei Tamás a PricewaterhouseCoopers szakértője. Emellett megszűnne a minimálbér adómentessége az ezt biztosító adójóváírással együtt, de eltörölnék a különadót is, amit a magánszemélyeknek 6 millió forintos éves jövedelem felett kell fizetniük. A tervek szerint az iparűzési adót csak a terv második ütemében kellene eltörölni, vagyis 3-4 éven belül. Szerepel a javaslatban viszont egy 3 százalékos áfaemelés is.

Lőcsei Tamás azt is elmondta, hogy a munkáltatóknál 10 százalékos járulékcsökkentést hajtanának végre, viszont a jelenlegi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást 8 ezer forintra emelnék. A javaslat szerint 15 milliós éves jövedelem esetén lépne be az egységes járulékplafon.

A 10 százalékos csökkentést úgy érnék el, hogy a munkáltató által a dolgozó után fizetett nyugdíjjárulékot 24 százalékról 19 százalékra csökkentenék, az egészségbiztosítási járulékot pedig 5 százalékról nullára. A munkavállalói és munkaadói járulékon is változtatnának, a munkaadói járulékot eltörölnék úgy, hogy a munkavállalói járulék százalékát megnövelnék.

Úgy tűnik, hogy a tanácsadó cégek nincsenek kibékülve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho), az egyéni vállalkozók és az őstermelők átalányadózásával sem, mind a hármat megszüntetnék.

Emellett szóba került az is, hogy a szociális ellátórendszert erősíteni kellene, aminek akár kétszer olyan lehetne a hatékonysága, mint a megszüntetésre ítélt adójóváírásnak. Egy dolgot azonban mindenképpen meg kell tenni, el kell választani a szociális ellátórendszert az adórendszertől.

A kisadók is csak a bonyodalmat növelik, mivel hatékonytalanok és bürokratikusak Rencz Botond, az Ernst & Young szakértője szerint, így megszüntetnék az innovációs járulékot, a szakképzési hozzájárulást és a rehabilitációs járadékot is.