Elvehetik a rokkantnyugdíját annak, aki dolgozik!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát annak a 62. életévét még el nem ért személynek, akinek a keresőtevékenységből származó 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének (jövedelmének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, illetve annak a megállapítást követő rendszeres emelésekkel növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset felemelt összege nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér összegét, akkor a minimálbért kell összehasonlítani a keresőtevékenységből származó nettó átlagkereset összegével. Az érintett nyugdíjasokra ezt a rendelkezést idén január elsejétől kell alkalmazni. A vizsgálat során kizárólag a 2009. január 1-ét követő kereseteket kell figyelembe venni, erre tekintettel a megszüntetésre legkorábban 2009. július 1-et követő után kerülhet sor.

A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 %-os mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 %-ot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági nyugdíjjogosultságot a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet.

A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni.

Az ily módon meghatározott nettó kereset nem feltétlenül azonos az érintett nyugdíjas nettó keresetével, mert pl. a nyugdíjast esetleg megillető személyi jövedelem-adó kedvezmény(eke)t nem lehet figyelembe venni, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék számított összegét azonban annak ellenére le kell vonni, hogy annak megfizetésére a nyugdíjas nem köteles.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a nyugdíjasok és a foglalkoztatók tájékoztatása érdekében kifejlesztett egy kalkulátort, amellyel a nyugdíj alapját képező átlagkereset 90 %-ának 2009. évre történő felemelése elvégezhető. A kalkulátorral egyelőre az 1992. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők számíthatják ki, hogy milyen összegű - képzett nettó - keresetet érhetnek el biztosítási jogviszonyuk keretében anélkül, hogy nyugdíjjogosultságuk megszüntetésre kerülne.

A táblázatban a nyugdíjazás időpontjához visszamenőleg legközelebbi, de még tárgyévi rovatba kell a nyugdíjmegállapító határozaton szereplő átlagkereset összegét beírni. (Például: ha a nyugdíj megállapítás időpontja 1995. március 1-je, akkor 1995. január 1-jéhez kell beírni az átlagkereset összegét, ha pedig a nyugdíj megállapítás időpontja 1996. január 1-je, akkor 1996. január 1-jéhez kell beírni az átlagkereset összegét.)

További információk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján!