Márciusban átlépte a húszmilliót a munkanélküliek száma az Európai Unióban, arányuk elérte a 8,3 százalékot. Egy év alatt bő négymillió fővel duzzadt az állástalanok serege- írja a bruxinfo.hu.
Immár a munkaerőpiacon is igen látványossá vált a gazdasági válság hatása az EU-ban. Tavaly márciushoz képest 1,6 százalékponttal emelkedett az állástalanok aránya (6,7 %-ról 8,3 %-ra) az idei harmadik hónapra - közölte április 30-án az Eurostat. Ez az abszolút számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy hosszú idő óta először idén márciusban ismét átlépte a húszmillió főt a munkanélküliek létszáma, noha tavaly márciusban még csupán 16 millió ember keresett állást.
A munkanélküliek száma leggyorsabban a balti országokban emelkedett. Litvániában az említett tizenkét hónapos periódusban 4,3 százalékról 15,5 százalékra szökött fel az állástalanok aránya, valósággal sokkolva a társadalmat. Észtországban ugyanebben a periódusban 4,0-ról 11,1 %-ra emelkedett a ráta, Lettországban 6,1-ről 16,1 %-ra. A régi tagállamok közül a legnagyobb növekedést Spanyolországban voltak kénytelenek feljegyezni, ahol egyetlen év leforgása alatt 9,5 %-ról 17,4-re emelkedett a mutató. Mindezekhez képest a Magyarországon regisztrált 1,6 százalékpontos emelkedés (7,6 %-ról 9,2-re) szinte csekélységnek tűnik. Ám a legjobban teljesítő tagállam esetében az idén márciusban mért szint még alatta is marad a tavalyinak, tehát a válság dacára csökkent a munkanélküliség: ez érvényes Bulgáriára.
A munkaerő-piaci viszonyok elemzésére dublini székhellyel uniós ügynökségként létrehozott Eurofound megállapításai szerint a munkanélküliség emelkedése elsősorban a pénzügyi közvetítő szolgáltatások ágazatában és az autóiparban bejelentett elbocsátások számlájára írható. Ezzel szemben a kiskereskedelem (főleg a diszkont üzletláncok), illetve a gyorséttermek még a mostani válságos időszakban is új munkaerőt vesznek fel, az adatok fényében egyértelműen bővítik alkalmazottaik számát. A kiskereskedelem egésze Janus-arcot mutat: míg a hagyományos boltok a nagy létszámleépítők közé tartoznak, addig a hipermarketekre és főleg a diszkont láncokra még a válság közepette is az új munkaerő felvétele a jellemző.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







