Ezer forint lesz egy doboz cigi: te mennyinél teszed le?

Még úgy is, hogy ma már a VPOP, az ellenőrző hatóság nem a korábban megszokott MPPC, vagyis közkedvelt márkák átlagárát veszi alapul a számításhoz, hanem a 2011-től hatályos uniós WAP-ot, vagyis a piacon forgalmazott összes termék súlyozott átlagárát. Korábban hazánkban a középkategória volt a meghatározó, az utóbbi évek adóemelései miatt a fogyasztók a szuperolcsó kategória felé váltottak, amelyen nem volt olyan nagy az adóterhelés, mindez torzította a jövedékiadó-számítási módszereket, illetve a bevételeket.

2011-től nem csak a piaci benchmark változik, hanem többek mellett Magyarországnak is meg kell kezdenie a felzárkózást az új uniós jövedékiadó-szinthez, ami a hagyományos cigaretta esetében ezer szálra vetítve 90 euró lesz, míg százalékos arányban 57 helyett 60 lesz a dobozonkénti fogyasztási árra vetítve. Magyarország 2018-ig kapott haladékot. Ha ezt az ország szeretné kihasználni, úgy évenként nagyjából 6%-os adónövekményt kell végrehajtani, ami hozzávetőleg 20 forintonként (a végén ennél nagyobb arányban) dobja meg az árat.

Ez azt jelenti, hogy a derogációs időszak végére a mai alsó középkategóriás termékek ára 800 forint körül lesz, míg a prémium szegmens ára alulról közelíti az 1000 forintot - kérdés persze, hogyan alakul majd az euró-forint árfolyam, ami jelentős hatást gyakorolhat a termék árára.

Jövőre meg kell kezdeni a vágott - sodró és egyéb - dohány adófelzárkóztatását. Ebben az esetben a termék jelenlegi, kilogrammonként számolt 30 eurós adóját 2020-ig 60 euróra kell felzárkóztatni. Ám még ezzel a változással is olcsóbb marad a sodródohány, mint a cigaretta, ami a termék felfutását hozhatja a piacon. A kispénzű fogyasztói csoportok esetében már így is vezető szerepet tölt be a termék.