Hosszú távú adósságaik miatt kerülhetnek bajba az önkormányzatok

Az önkormányzati szektor eladósodásának ténye megkérdőjelezhetetlen, ám az egyes önkormányzatok eladósodottsági szintje jelentősen különbözik egymástól - áll könyvvizsgáló-tanácsadó cég 2010 tavaszán készített tanulmányában.

Az eladósodásához összetett okok vezettek, amelyek közül a legjelentősebb, hogy a kormányzat - az államháztartási hiány csökkentésének kényszere miatt - több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatok hatáskörébe delegált, az ehhez szükséges addicionális források biztosítása nélkül. A normatív állami támogatások nominális összege 2005 óta folyamatosan csökken.

Az Európai Uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése mind-mind a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé lökték a helyhatóságokat - hangsúlyozta Bunna Gyula, a PwC igazgatója.

A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy volumenű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, azonban mindez központi felügyeleti szerv közreműködése nélkül történt. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna a kibocsátásokat. Ennek következtében két év alatt közel húszszorosára emelkedett a kötvényállomány. A kibocsátott kötvények 88%-a deviza alapú, amely további kockázatot jelent. Az új forráspolitikának köszönhetően az önkormányzatok hosszú távon adósodtak el, a kötött kamat- és tőketörlesztések pedig 4 év alatt megváltoztatták az önkormányzati kiadások szerkezetét.

A kötvények 92%-át 2007-ben és 2008-ban bocsátották ki 3, 4 és 5 éves türelmi idővel. A visszafizetések 2010 utolsó negyedévétől ugranak meg és 2012-ben, illetve 2013-ban tetőznek majd. A kötvények (hitelek) aránya a szektor teljes bevételéhez viszonyítottan nem mondható kiugró mértékűnek. Ugyanakkor ez csak makró szinten igaz. A teljes kibocsátott kötvény állomány körülbelül 280-300 településre koncentrálódik.

A gyakran emlegetett önkormányzati bedőlések veszélye valószínűleg nem hirtelen és - részben a törlesztési moratóriumok időbeli eltérése miatt - nem egyszerre következne be. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy fizetésképtelenség miatti eljárások nem feltétlenül tíz- vagy százmilliós hátralékok esetén, hanem már jóval kisebb kintlévőségek esetében is indulhatnak.