Így lesz kevesebb munkanélküli Magyarországon

A kormány célzott támogatásokat tervez indítani jövőre, ami egyrészt a hátrányos helyzetű régiók felzárkózását, a pályakezdők és az 55 év felettiek elhelyezkedésének megkönnyítését, és a szakképzés újragondolását tartalmazzák.

Minthogy a 2010-re vonatkozó várakozásaikban jóval visszafogottabbak voltak a vállalkozások a tényleges 2010-es folyamatoknál, így remélhetjük, hogy a jövő évre vonatkozó várakozások is óvatosnak bizonyulnak, a valóság felülmúlja azt.

A 2008-ban kitört gazdasági válság óta, két év alatt mintegy 140 ezren veszítették el állásukat. A súlyos gazdasági visszaesést követően 2009 végén volt az a fordulópont, amikor elértük a gödör alját, megjelentek a pozitív tendenciák, bár még érzékelhető a bizonytalanság - mondta Parragh László. A jövőre vonatkozó várakozásaikban leginkább optimisták a döntően exportra termelő, nagy létszámú cégek, de optimizmus - bár kisebb mértékű - tapasztalható a kis- és középvállalati szektorban is.

2009-ben a következő évre vonatkozó vállalati várakozások visszafogottabbak voltak, mint a tényleges 2010-es folyamatok, így remélhetjük, hogy a jövő évre vonatkozó várakozások is óvatosabbnak bizonyulnak a valóságnál - mondta Parragh. 2011-re 15%-kal több vállalkozás tervez létszámbővítést, mint létszámcsökkentést, ilyen fokú optimizmusra 2006 óta nem volt példa.

A szakképzettek esetében 16%-kal nagyobb arányban tervezik a létszámbővítést a vállalatok, diplomások esetében ez 12%. Az látható a bővítési tervek alakulásán, hogy nagyon szoros korreláció van a szakképzettségi szint és az elhelyezkedési esély között. Szakképzetlen munkaerős felvételét ugyanis mindössze 1 száazlékpontos többségben tervezik a vállalatok, ami tulajdonképp a statisztikai hibahatárnak felel meg.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint nem kincstári optimizmusról van szó, a versenyszféra nem szokott ezzel élni. Így a felmérés eredménye mindenképp pozitív üzenet, és megerősítés, hogy az új magyar kormány jó irányba indult el.

Önmagában a GDP-növekedése nem hozza meg a foglalkoztatás bővülését, láthattuk az elmúlt években, amikor a visszafogott növekedés ellenére is inkább csökkent a foglalkoztatás - mondta az államtitkár. Ezért a kormánynak oda kell fókuszálnia, ahol a foglalkoztatás-bővítésre van esély. A kis-és középvállalkozási szektor megerősítését, a foglalkoztatás szempontjából való megerősítését tartják fontosnak, amelynek központi hajtóeleme az új Széchényi-terv lesz. Külön figyelmet fognak fordítani az egyes pályázatok állományi létszámnövelő hatásának visszajelzésére.

A területi eltérések nem csökkentek az országban, a jobb helyzetű régiók kissé lejjebb csúsztak a rossz helyzetűek felé. Nem csökkent tehát az olló, a gazdasági fellendüléssel a hátrányos helyzetű régiókat kell támogatni, ehhez uniós támogatásokat is igénybe venne a kormány.

A kormány a szakképzés megújítását tervezi, és a pályakezdők valamint a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásának támogatását. Ilyen támogatás lenne Czomba szerint, mint az első Orbán-kormány idején bevezetett 50 év felettiek foglalkoztatásának támogatása a bruttó bér illetve járulék állami hozzájárulásával.

Konkrét foglalkoztatáspolitikai lépésekről Czomba Sándor nem kívánt beszélni, azokat jövőre a programok meghirdetésekor ismertetik. Annyit viszont elárult, hogy a 25 év alatti pályakezdők és az 55 év felettiek foglalkoztatásának támogatását tervezik, illetve bizonyos szektorokat kiemelten támogatnának létszámbővítésre.