A magyar dolgozóké lehet a Herendi?

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) - amely az állami vagyon elsődleges kezelője - szerdán azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg 251 olyan cég van, amelyben a magyar államnak többségi, míg 147 olyan, amelybenben pedig kissebbségi tulajdona van.

Az utóbbi 147 cég között vannak tehát azok a vállalatok, amelyek szóba kerülhetnek a munkavállalói tulajdonszerzés kapcsán, az MNV honlapján elérhető céglistából azonban nem derül ki, hogy mely cég stratégiai jelentőségű, és melyik nem.

Palkovics Imre, a javaslatot felvető Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az szerdán úgy fogalmazott, a 25-30 százalékot elérő állami tulajdoni hányadú cégeknél érdemes átgondolni a munkavállalói tulajdonszerzést.

Az MNV honlapján olvasható kisebbségi tulajdonú, de legalább 25 százalékos állami tulajdonú cégek között van a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft., a Bar-tos Invest Építőipari Kft., a Békés Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft., a Békés Megyei Vízművek Zrt., a Büki Gyógyfürdő Zrt., a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Közhasznú Nonprofit Kft., a DSM Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft., a Geodéziai és Térképészeti Zrt., a Nógrád Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft., a Pécs-pogányi Repülőteret Működtető Kft., illetve a Sárkány Team Security Kft.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben 25 százalék plusz egy szavazatos tulajdonjoga van az államnak, a többi részvénye a munkavállalók kezében van.

Palkovics Imre elmondta: Orbán Viktortól politikai támogatást kapott a kedvezményes munkavállalói résztulajdonlásra vonatkozó javaslatuk, és a kormány részéről a miniszterelnök Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt kérte fel az együttműködésre. Hangsúlyozta: az adatgyűjtést már elkezdte a MOSZ, a szakértői munkát Lajtai György vezeti.

A Munkástanácsok elnöke szólt arról is: nem ragaszkodnának ahhoz, hogy az adott cég nyereséges legyen, mert a munkavállalói tulajdonszerzés elsődleges célja a részvétel lenne, vagyis hogy a dolgozók beleszólhassanak a döntésekbe, így adott esetben a munkahelyek megtartásába. A szakszervezeti szövetség reméli, hogy legkésőbb a jelenlegi kormányzati ciklus végére tető alá hozhatnak egy erre vonatkozó programot - mondta Palkovics Imre.

Magyarországon jelenleg is hatályban van az 1992-es törvény a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP), amelyet eredetileg a privatizáció gyorsítása érdekében fogadtak el, hogy a munkavállalók az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek.

A törvény jelenleg hatályos rendelkezése szerint a "Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (...) részvényeit (...) a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (...) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg".

A jogszabály szerint az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya — a társaság jogelődjét is beleértve — legalább 6 hónapja fennáll.